Az a fránya Huawei: Kínai csodafegyver vagy AI mindenes?

Az a fránya Huawei: Kínai csodafegyver vagy AI mindenes?
Kínai gigász, aki mindenbe beleharap: amikor 2019-ben az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta a Huaweit, sokan leírták. Azóta viszont a sanghaji cég szinte feltámadt hamvaiból, és mára Kína teljes MI-ökoszisztémájának meghatározó központjává vált. Nem elég, hogy saját MI-chipeket fejleszt, komplett adatközpontokat és szoftvereket is szállít, és már ott lohol az amerikai Nvidia sarkában.

Kicsiben kezdte, naggyá nőtte ki magát

Ren Zhengfei 1987-ben egy apró shenzheni lakásból indította el a vállalatot, amely kezdetben telefonközpontokat forgalmazott. A cég gyorsan ráérzett a fejlődő piacok iránti igényre: felfutott Afrikában, a Közel-Keleten, Oroszországban és Dél-Amerikában, majd átgyűrűzött Európára is. Mire a világ észbe kapott, a Huawei már a világ egyik legnagyobb okostelefon-gyártója volt, ráadásul HiSilicon nevű leánycégével saját chipeket is tervezett.

Ez a siker azonban feltűnt az amerikai kormánynak, amely az utóbbi évtizedben többször nacionalista vádakat fogalmazott meg, a cég termékeit pedig nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította. 2019-ben az USA feketelistára tette a Huaweit, megtiltva az amerikai cégeknek az együttműködést. A szankciók miatt a vállalat fogyasztói üzletága nagyot zuhant, 2021-re pedig az eladások felére estek vissza.

Szankciók, kitartás, MI-felemelkedés

A nyugati exportkorlátozások paradox módon agresszívan segítették a Huaweit a kínai MI-háborúban. Bár Ren Zhengfei eredetileg nem ezt tervezte, a vállalat így a kínai állam bajnokává vált, különösen, amikor lánya és pénzügyi igazgatója, Meng Wanzhou 2018-ban egy iráni szankciós ügy miatt világszerte címlapokra került. Az elszigeteltséget az MI-fejlesztés felgyorsítására használták: saját fejlesztésű Ascend 910 chipjüket 2019-ben mutatták be, ezzel teljes MI-rendszercsomagot, azaz “stacket” kezdtek építeni.

A következő években a TSMC-től (tajvani chipgyártótól) is elvágták őket, mégis előrukkoltak olyan modellekkel, amelyek mindenkit megleptek. 2023 végén például olyan, teljesen Kínában készült okostelefonnal jelentek meg, amelyben már 5G chip is volt – ezt sok amerikai el sem akarta hinni.

A Huawei a “maximalisták maximalistája” lett: mindent maga csinál, hódít az autóiparban, operációs rendszereket ír, chipeket tervez, adatközpontokat és MI-modelleket épít.

Ascend chip, CloudMatrix és a kínai MI-ökoszisztéma

A Huaweinél mindent, ami az MI-hez szükséges, házon belül fejlesztenek: 2023-ban a teljes MI-infrastruktúrát átfogó ICT (információs és kommunikációs technológiák) üzletáguk lett a legprofitálóbb, 362 milliárd jüan (kb. 18 600 milliárd forint) éves bevétellel. Miközben az Nvidia félelmetes CUDA rendszere világszerte generatív MI-modellek százait hajtja, a Huawei lendületesen fejleszt: új Ascend 910B chip, saját szoftver a CANN rendszerrel és a folyamatosan bővülő CloudMatrix 384 – egy olyan infrastruktúra, amely 384 Ascend 910C chipet kapcsol össze egyetlen adatközpontban, és amely bizonyos mutatókban már meg is előzi az Nvidia GB200 NVL72 rendszerét.

Az MI-chipek területén nemcsak utolérték, de újra is gondolják az infrastruktúrát: sok kisebb teljesítményű chip hatékonyan helyettesítheti a csúcskategóriás GPU-kat, a teljesítménynövekedés mellett fejlesztőbarát platformot is kialakítanak. Persze a fejlesztői ökoszisztéma összekapcsoltságában még van lemaradásuk az Nvidiához képest.


Pangu: az ipari MI válasza az OpenAI-ra

A Huawei MI-ambíciója viszont túlmutat a chipeken: létrehozta saját Pangu nevű MI-modelljeit, amelyek kifejezetten iparági megoldásokra – egészségügy, pénzügy, kormányzat, ipar és autógyártás – fókuszálnak, szemben az általános célú GPT-4 vagy Gemini Ultra 1.0 (Gemini Ultra 1.0) mega-modellekkel. A Pangu modelleket már több mint 20 területen alkalmazzák, és ezek az MI-k gyakran hónapokon át működnek éles projekthelyszíneken, néha egészen extrém körülmények között (például távoli szénbányákban) is.

A Huawei nem elégszik meg Kínával: a technológiát készen áll teríteni Közép-Ázsiában, Latin-Amerikában és Afrikában is. A Pangu modelleket ráadásul nyílt forráskódúvá tették, így gyorsabban terjednek, és az Ascend chip alapú ökoszisztéma is nagyobb lendületet kap.

Belt and Road és a kínai MI-forradalom

A Huawei hosszú távú tervei között szerepel, hogy a kínai Új Selyemút, azaz a Belt and Road kezdeményezés országaiban is széles MI-megoldásokat szállítson. Elemzők szerint a következő 5-10 évben ugyanúgy piacvezetővé nőheti ki magát ezekben az országokban, mint korábban a telekommunikációban.

Összességében a Huawei visszatérése és kitartása tankönyvi példája annak, hogyan tud egy óriáscég a szankciókat erőforrásként használva saját MI-univerzumot teremteni, miközben az egész világ figyeli, vajon sikerül-e letaszítania a trónról az amerikai MI-nagyágyúkat.

2025, adminboss, www.cnbc.com alapján

  • Te mit gondolsz, etikus, ha egy ország saját ökoszisztémát épít ki, kizárva másokat?
  • Szerinted az önállóság vagy az együttműködés vezet messzebbre a technológiában?
  • Te mit tettél volna, ha a cégedet hasonló szankciók érik?




Legfrissebb posztok