
A mangrovék elfoglalják a terepet
A Yale Környezettudományi Iskola (Yale School of the Environment) kutatói azt találták, hogy a tengerszint emelkedése miatt a mangrovék várhatóan tovább terjeszkednek a szárazföld belseje felé. Ezek a növények képesek alkalmazkodni az egyre sósabb környezethez, így a következő száz évben akár 12%-kal (azaz évente 131 tonnával) több szenet köthetnek meg, mint korábban. Ez a pozitív változás azonban csak akkor valósulhat meg, ha az emberek nem akadályozzák a mangrovék természetes terjeszkedését, és elegendő teret hagynak számukra az átalakuláshoz.
Ökoszisztémák harca az új rendben
A vizsgált három fő ökoszisztéma közül a marl préri mutatja a legnagyobb „klímaadósságot”, vagyis a legkevésbé képes alkalmazkodni a megváltozott vízszintekhez és sótartalomhoz. A kutatók rámutatnak, hogy a helyreállítási stratégiákat az egyes ökoszisztémák igényeihez kell igazítani, nem lehet egységes megoldást alkalmazni. Az, hogy bizonyos területeken a sósabb mangrove-erdők átveszik az uralmat, a jövőben akár a helyreállítás sikerességének jele is lehet, nem pedig a kudarcé.
Új gondolkodás a helyreállításban
Fontos folytatni az édesvízi rendszerek helyreállítását, de a megváltozó körülmények – például a tengerszint emelkedése – miatt szükség lehet arra is, hogy egyes területeken elfogadjuk a sótűrő mangrovék térnyerését. Ez jelentős szemléletváltást igényel: a sósodás nemcsak problémaként értelmezhető, hanem az Everglades dinamikus alkalmazkodásának jele is lehet.