Az MI-től várt produktivitási hullám
Az MI elterjedése új szintre emelheti a termelékenységet, aminek köszönhetően az össznemzeti jövedelem és az állami bevételek is jelentősen nőhetnek – akár anélkül, hogy adóemelésre lenne szükség. Egy nagyobb gazdaság több pénzt generál a költségvetésnek, miközben gépek és algoritmusok az adminisztratív terheket is csökkentik, különösen az egészségügyben, ahol a költségek negyedét pusztán a működtetés viszi el. A termelékenység megugrásától azt várják, hogy a most GDP-hez viszonyítva 6%-os hiány akár 2%-ra is csökkenhetne, ami akár 2,2 billió dolláros (kb. 820 000 milliárd forint) megtakarítást hozhatna 2036-ra.
Nem elhanyagolható tényező, hogy a látványos megtakarítások nagy részét el is viheti az MI
A Brookings Intézet és a Federal Reserve közgazdászai öt olyan hatást azonosítottak, amelyek önmagukban képesek lefaragni az MI adta pénzügyi előnyök több mint felét.
Az egészségesebb lakosság terhét is cipeli a költségvetés
Míg az MI meghosszabbíthatja az amerikaiak életét – hiszen javulhatnak a diagnosztikai és kezelési folyamatok, sőt, az adminisztráció csökkenése is életmentő lehet –, költségvetési szempontból ez több időskorú jogosultat jelent az olyan ellátásokra, mint a társadalombiztosítás vagy a Medicare. A halálozás jelentősebb csökkenése akár 3 millióval is növelheti a nyugdíjas korúak számát 2036-ra, ami többletterhet ró az államra.
Az adóalap átrendeződése – kevesebb bér, több befektetés
Ha az MI miatt a vállalati nyereség, a tőkejövedelmek és a vagyonhoz kapcsolódó hozamok hangsúlya nő a munkabérek rovására, ez közvetve kevesebb költségvetési bevételt hoz. Az USA-ban ugyanis a legfőbb bevételi forrás az SZJA (52%), míg a céges adó mindössze 6%. A tőkenyereség után fizetett adó átlagosan csak 5%. Ha az MI nyomán a jövedelmek egyre inkább a vagyonosokhoz kerülnek, a költségvetés kevesebből gazdálkodhatna. Így még egy látványos GDP-növekedés sem feltétlenül jelent arányos többletet a kasszában.
Gyengülő munkaerőpiac és tartós támogatási igény
Az MI-robbanás lehetséges, hogy visszaszorítaná a munkaerőpiaci részvételt – vagyis kevesebb ember dolgozna, adózna, s többen igényelnének támogatást. Elképzelhető, hogy a munkavállalási hajlandóság 3%-kal csökken 2036-ra, ami hozzávetőleg 6 millió fővel kevesebb dolgozó a mostani szinthez képest. Ez a COVID–19-járvány okozta visszaeséshez hasonló, de várhatóan tartós visszaesés lenne, miközben nő az igény az olyan támogatásokra, mint például a SNAP vagy a rokkantsági segély.
Emelkedő hitelfelvételi költségek
A gyorsan növekedő MI-szektor – hiszen kell a sok csip, adatközpont és infrastruktúra – növelheti a piaci kamatlábakat, és ezáltal az állami adósságszolgálati terhet is. Már egy mérsékelt kamatemelkedés is több tízmilliárdos éves pluszkiadást okozhat: 2036-ra várhatóan 60 milliárd dollárral (kb. 22 400 milliárd forinttal) nőhet az állami adósság finanszírozási költsége.
Az MI-fegyverkezési verseny árnyoldalai
Az MI nemzetközi fegyverkezési versenyt is beindíthat, ami további, akár 350 milliárd dolláros (mintegy 130 800 milliárd forint) többletköltséget jelenthet a következő évtizedben a honvédelemben – márpedig itt most is a legnagyobbak a kiadások.
Következtetés: Nincsenek ingyen ebédek
Az öt említett mellékhatás együttese valójában elviheti az MI-től várt 2,2 billió dolláros megtakarítás több mint felét – s a tényleges előny inkább 1 billió dollár körül mozoghat. Az MI ugyan segíthet késleltetni a deficittel kapcsolatos legsúlyosabb problémákat, de hosszú távon nem mentesít a valós pénzügyi reformok végrehajtása alól: az államháztartás valódi egyensúlyba hozását továbbra sem lehet megspórolni.
