A kozmikus ködön át
Rendkívül hosszú időn át a galaxisokat semleges hidrogéngázból álló ködfátyol vette körül, amely elnyelte az ilyen típusú sugárzást. Idővel azonban az első csillagok és galaxisok sugárzása ionizálta ezt a gázt, áttörést hozva, amelynek következtében a fény már akadálytalanul terjedhetett az univerzumban. Az MXDFz4.4 különlegessége pedig, hogy a legtávolabbi galaxis, amelynek fénye át tudott törni ezen az óriási gázködön.
Kompakt galaxis, intenzív csillaggyártás
Az MXDFz4.4 mérete körülbelül 100-szor kisebb, mint a Tejútrendszeré, viszont tízszer gyorsabban keletkeznek benne csillagok. Ez a zsúfolt, forró, fiatal csillagokból álló közeg erőteljes utat nyit a gázban, amelyen az ionizáló fény kiszökhet a galaxisból a köztes térbe. A kutatók becslése szerint akár a galaxis fényének fele–kétharmada is kijuthat.
Pillanatok alatt megtalálták
A felfedezés némi szerencsének is köszönhető: egy kutató éppen egy másik pályázathoz keresett adatokat egy mély Hubble-felvételen, amikor néhány óra leforgása alatt felfedezte ezt a kivételes jelet. Az azonosításhoz számos, különböző hullámhosszon készült felvételt és egy, hat napon át gyűjtött, rendkívül részletes spektrumot is elemeztek, amelyeknek köszönhetően a Lyman-alfa vonal alapján sikerült pontosan meghatározni a galaxis távolságát is.
Következésképpen
Az MXDFz4.4 az első galaxis ebből a korszakból, amelyből kimutatható volt az ionizáló fény. Úgy tűnik, a hozzá hasonló, heves csillaggyártást végző galaxisok kulcsszerepet játszhattak abban, hogy az univerzum ködfátyla felszakadt, és ma már szabadon terjedhet a fény a csillagok között. Több ilyen galaxis felfedezése is csak idő kérdése.
