Két vízionárius, egy hasonló sztori
Alexander Hamilton és Elon Musk között számos párhuzam vonható: mindketten kivételes energiával megáldott, ambiciózus bevándorlók voltak, akik egyszerre több területen is forradalmi terveket dédelgettek. Személyük rendkívül megosztó: akadtak rajongóik éppúgy, mint ellenségeik, akik projektjeik miatt veszélyes hatalomkoncentrációtól tartottak.
Az első nagy lottó: a scrip-mánia
1791. július 4-én, éppen Philadelphia ünnepi forgatagában, a Bank of the United States tőzsdei bevezetése minden elképzelést felülmúlt. A részvényekre már az első napon túljelentkezés volt: a lakosság négyszer annyit igényelt, mint amennyit a bank kiosztott volna. A kor elnöke, George Washington szerint ez egyértelműen jelezte a lakosság bizalmát – Amerika polgárai sosem látott lendületet mutattak.
A másik oldalon Thomas Jefferson viszont csak egy szerencsejátékos lázat látott, amely szerinte veszélyes függőséghez vezet. A tőzsdei jegyzés pillanatok alatt túltelítődött, és egyre többeket sodort magával a spekulációs őrület.
Az IPO során forgalmazott scrip egyfajta előjegyzés volt: 25 dollárba került, miközben a teljes értéke 400 dollár volt, a maradék összeget két év alatt kellett kifizetni. Ehhez tömegek vettek fel kölcsönt, vagyis tetemes tőkeáttétellel játszottak – akárcsak most, amikor tizenegy különböző, tőkeáttételes SpaceX ETF jelent meg a tőzsdén, szinte az IPO pillanatában.
Moralitás, biztos nyereség és az elkerülhetetlen zuhanás
A részvényárfolyam az indulás után azonnal emelkedni kezdett: néhány nap leforgása alatt 25 dollárról 200 dollárig jutott. James Madison, az elnöki tanácsadó úgy látta, gyakorlatilag garantált a nyereség, mindenki erről beszélt, más témák mintha nem is léteztek volna. A tőzsdei lufi olyan hajszát eredményezett, hogy a kávéházakat hangos viták, a tőzsdézőket pedig lázálmok kavargatták.
Dr. Benjamin Rush, a Függetlenségi Nyilatkozat aláírója feljegyezte, hogy az egész város egy nagy kaszinóvá változott: az éles spekuláció következtében néhányan idegösszeroppanást kaptak, az egyik szerencsés pár perc alatt 12 000 dollárt keresett, ez viszont olyan sokkot okozott, hogy belehalt. Mindezek dacára a mostani SpaceX-sztoriban is találkozhatunk hasonló túlkapásokkal.
A „kimaradok a nagy sztoriból” félelme – ismerős érzés ma is. A hirtelen felívelő árfolyamok láttán sokan bánkódtak, mert lemaradtak a nagy lehetőségről.
A pénzügyi láz vége: könnyek, bűnbakok, bukás
A túlfűtött üzletből végül összeomlás lett: 1792-ben kitört a pánik, utcákon síró emberekkel, csődbe ment brókerekkel. Sokan William Duert, a korszak leghírhedtebb szélhámosát hibáztatták, aki özvegyektől, árva gyerekektől, kereskedőktől szerzett pénzt scripre, így a pénzügyi innováció korai úttörője lett – az ő bukása nagyjából a modern Madoff-sztori előfutára.
A csalások felszámolása közben Duer végül az adósok börtönében halt meg, s bár erőszakos összecsapások előfordultak, halálos áldozatok nem voltak.
Minden a helyére kerül: tanulságok akkor és most
Nem kizárt, hogy a mostani eufória – SpaceX, MI, részvénypiac – egy újabb, 1791-hez hasonló drámához vezet, bár könnyen lehet, hogy nem lesz az utcán zokogó befektetők áradata. A történelem tanulsága: a végén minden a maga helyére kerül – a túlértékelt részvények éppúgy, mint a megalapozatlan bizalom. Aki most elhiszi, hogy a szupercég örökké verhetetlen marad, végül szembesülhet azzal, hogy a mítoszokat is utoléri a valóság.
