
Nő a fiatalok rákkockázata
Az American Cancer Society felmérése szerint 1990 és 2019 között világszerte 25%-kal nőtt az 50 év alattiak körében diagnosztizált rákok száma. Az ilyen típusú rákos megbetegedések arányának emelkedését a szakértők korábban részben a szűrések fejlődésével és a korábbi felismerésekkel magyarázták. Most azonban egyre több bizonyíték van arra, hogy ennél többről van szó: olyan új kockázati tényezők is közrejátszhatnak, amelyeket a tudomány még csak most kezd feltárni.
Mi az a biológiai életkor?
Az életkor, amit a születési évünk határoz meg, csak az idő múlását mutatja. Ezzel szemben a biológiai életkor a szervezet elhasználódottságát, a sejtek, szövetek, szervek állapotát jelzi, amit többek között molekuláris, vér- és genetikai mintákból lehet mérni. Egyre elterjedtebb az úgynevezett „epigenetikai óra” használata, amely a DNS-ben, illetve a vérben lévő jegyekből következtet a szervezet valódi öregedési szintjére.
Bizonyítékok a gyorsabb biológiai öregedésre
Az UK Biobank több mint 150 ezer ember egészségi adatait vizsgálja évek óta, vérmintákkal és részletes életrajzi információkkal. Egy új elemzés ezt a mintát egészítette ki az amerikai All of Us Research Program 10 ezres mintájával, hogy a fiatalabb generációk biológiai korát összehasonlítsa az idősebbekével. Az eredmény: az 1965 és 1974 között születetteknek 0,23 szórásnyi „biológiai korkülönbsége” volt az 1950–1954 között születettekhez képest, tehát ugyanannyi idősen biológiailag idősebbnek számítanak. Az amerikai adatbázisból még erősebb trend rajzolódott ki: az 1990–1999-es születésűeknél ez majdnem egy teljes szórásnyival magasabb érték volt, mint az 1965–1969 között születetteknél.
Az öregedés és a rák közötti kapcsolat
A biobankos mérések szerint azok, akiknél nagyobb a biológiai kor és a születési év közötti eltérés, 15%-kal hajlamosabbak a korai, 50 év alatti szolid daganatokra, például a tüdő-, gyomor-bélrendszeri vagy méhrákra. A kutatók azt is megfigyelték, hogy ha az immunrendszer öregedését jelző markerek magasabbak, nő a korai tüdőrák előfordulása. A zsírsejtek „öregségét” jelző minták pedig a vastagbélrák kockázatával mutattak egyértelmű összefüggést.
Mindez azonban még csak a kezdet
A PhenoAge nevű modell és más biológiai öregedést jelző indikátorok még újak, ezért pontos jelentőségük, megbízhatóságuk további kutatást igényel. Olyan összetett, többtényezős elemzésekre lenne szükség, amelyek különböző populációkban is igazolják a most feltárt kapcsolatokat. Bár a vizsgálatok csak összefüggéseket mutatnak, és nem ok-okozati bizonyítékokat, az eddigi eredmények fontos nyomokat szolgáltatnak. Egyes szakértők szerint a gyorsabb biológiai öregedés akár alkalmas lehet arra, hogy előre jelezze, mely csoportoknál kell fokozottabb rákszűrésre és prevencióra hangsúlyt fektetni.
Más szóval, a biológiai életkor mérése lehet a következő nagy lépés abban, hogy megértsük, miért fenyegeti egyre több fiatalt a rák kialakulása – és végső soron abban is segíthet, hogy az időben történő felismerés révén életet mentsünk.
