Különleges alak: nem szimmetrikus, hanem furán hajlik
A rádiógalaxisokat jellemzően óriási, szimmetrikus alakzatként látjuk, mivel a központi szupermasszív fekete lyuk energiája két, egymással szembe irányuló jetet (anyagkilövellést) hoz létre. Ezek találkoznak a galaxis környezetében lévő plazmával, és hatalmas, több millió fényév hosszú, rádiót kibocsátó lebenyeket formálnak. A RAD-BAARG viszont egyenetlen: egyik oldalon íjra emlékeztetően meghajlik, míg a másikon egy csavarodó, halvány „nyílhegy” húzódik.
Földi civilek felfedezése
Ez a különleges objektum nem egy szuperszámítógépnek, hanem egy indiai amatőrcsillagász, Pranim Limbo munkájának az eredménye: a LOFAR rádióteleszkóp ultramély rádióképeit vizsgálva, nemzetközi csapatban fedezték fel a RAD-BAARG-ot. Optikai adatokkal kombinálva még jobban kirajzolódik a páratlan alak, amelynek egyik fele szinte tökéletesen hasonlít egy megfeszített íjra.
Az ütközés következménye: valódi kozmikus lökéshullám
A különleges forma hátterében a kutatás szerint az áll, hogy a RAD-BAARG egy galaxisokból álló halmazba zuhan. Ahogy áthatol a halmazt kitöltő forró, ritka gázon, mozgási sebessége meghaladja a hangsebességet, lökéshullámot (bow shock) keltve. Az egyik galaktikus jet emiatt íjszerű szerkezetté alakul, amely mintegy 1,8 millió fényéven keresztül hajlik meg. A másik, „nyíl” alakú jet kevésbé ütközik akadályba, inkább elcsavarodik és fokozatosan elhalványul.
Óriási, ritka jelenség – első közvetlen megfigyelés
A RAD-BAARG kb. 2,3 millió fényév hosszú, vagyis a legnagyobb ismert rádiógalaxisok közé tartozik. Megerősíti azt az elméletet, hogy a galaxisok valóban lökéshullámokat keltenek, amikor halmazba zuhannak, ám ennyire közvetlenül és részletesen eddig nem sikerült ilyet megfigyelni.
Összességében a RAD-BAARG formája és története egyszerre enged bepillantást a galaxisok kozmikus dinamikájába, és bizonyíték arra, mennyire változatos formákat ölthet az univerzum. Ez valódi telitalálat a csillagászok számára.
