A Hold-méretű, száguldó ütköző, amely felforgatta a Vénusz forgását

Ami először apróságnak tűnt, mára a Vénusz egyik legnagyobb rejtélyévé vált: a bolygó rendkívül lassú, ráadásul ellentétes irányú tengely körüli forgása. Friss számítógépes szimulációk szerint ezt a furcsa forgást egy holdméretű, nagy sebességű égitest becsapódása okozta. Ez az ütközés a Vénusz keletkezésének első 50 millió évében zajlott le, és elképesztő változásokat indított el a bolygón.

Óriási ütközés borította fel a Vénuszt

A kutatók szerint egy olyan égitest, amely a Vénusz tömegének körülbelül egytizedét tette ki, ferde szögben, hatalmas sebességgel csapódott bele a fiatal bolygóba. Ez a becsapódás nemcsak a Vénusz forgási sebességét és irányát változtatta meg, hanem majdnem a teljes köpenyt is megolvasztotta. A szimulációk azt mutatják, hogy a becsapódás következtében a felszínen akár 100 km vastag magmaóceán is létrejöhetett, sőt, akár a teljes köpeny folyékonnyá válhatott. Ha a felszín gyorsan le tudta sugározni a hőt az űrbe, a megolvadt réteg néhány százmillió év alatt kihűlhetett.

Mindezek ellenére a Vénusz örökre megváltozott

Egy ekkora becsapódás során a bolygó köpenyének akár 99 százaléka is megolvadhatott, de a hő nagy részétől néhány százmillió év alatt megszabadulhatott a bolygó. Érdekes módon a végső felszíni és belső szerkezet nagyon hasonlóvá válik ahhoz, mintha soha nem történt volna ilyen becsapódás – kivéve magát a furcsa forgást. Az viszont továbbra is rejtély, hogy a Vénusz miért nem fejlesztett ki lemeztektonikát. Emellett az is biztos, hogy a bolygón nincs nagyléptékű szén-dioxid-körforgás, emiatt is alakult ki a jelenlegi, elszabadult üvegházhatás.

2026, adrienne, science.slashdot.org alapján