Ősi szárazság nyomában
Az Atacama-sivatag kb. 130 000 km²-t fed le, amelyet keletről az Andok, nyugatról meredek sziklafalak határolnak, elzárva a nedvességet hozó légtömegeket. Ultraszáraz középső zónája évente 5 milliméternél is kevesebb esőt kap. Itt a csapadék hiánya miatt a talajerózió is minimális; a felszínen évmilliók alatt púderfinomságú gipszből álló réteg halmozódott fel és vastagodott. A talaj akkor éri el azt a vastagságot, hogy már teljesen elnyeli az időnkénti esőt, miközben a felszín szinte változatlan marad.
A kutatók kvarcitkavicsokat gyűjtöttek be a sivatag mélyéről. Ezek az apró kődarabok rendkívül ellenállóak az időjárás és a szél viszontagságaival szemben. A minták begyűjtése extrém kihívást jelentett, hiszen akár 2 méter mélyen is el lehet merülni a finom porban. Az ásványokból kimutatható ritka izotópok mennyisége alapján következtettek arra, mennyi ideje nem változott a felszín – vagyis mikor száradt ki végérvényesen a vidék.
Mi állhat a sivatag titokzatos eredetének hátterében?
A mérések szerint a gyűjtött kavicsok 24%-ában több volt a kozmikus sugarak hatására keletkező ritka izotóp, mint amennyi elvárható lett volna. Ez arra utal, hogy ezek a minták legalább 40 millió éve a felszínen vannak. Korábbi elméletek szerint az Atacama-sivatag ultraszáraz magja csupán 15–20 millió éve alakult ki, párhuzamosan az Andok felemelkedésével.
Ezzel szemben a mostani adatok azt sugallják, hogy a sivatag már a késő eocén korban, a globális lehűlés időszakában elkezdett kiszáradni, az Andok kialakulása pedig csak tovább fokozta ezt a folyamatot. A jövőben éghajlatmodellek segíthetnek pontosabban rekonstruálni, miként járultak hozzá a passzátszelek, az óceáni áramlások és a hegység kialakulása a sivatag elhúzódó kiszáradásához.
Az élővilág múltjának kulcsa
A kutatás arról is támpontokat ad, hogyan alkalmazkodott a növény- és állatvilág ezeken a területeken. A drasztikus szárazság elszigetelhette az élőhelyeket, így faji elkülönülést és új fajok keletkezését eredményezhette.
A legfontosabb kérdés még mindig megválaszolatlan: pontosan mi indította el az Atacama-sivatag világviszonylatban is egyedülálló szárazságát, és mi tartja fenn ilyen hosszú időn keresztül ezt a szélsőségesen száraz éghajlatot? Új klímamodellek és további kutatások segíthetnek a végső válasz megtalálásában.
