
Felforgató építkezés a Himalája szívében
A Motuo megagát terve túlmutat mindenen, amit Kínában vagy a Földön valaha megvalósítottak. Az óriásmű a Yarlung Tsangpo (Brahmaputra) folyón, a világ legmélyebb szurdokában, a patkó alakú Nagy-kanyar (Great Bend) térségében készül el. A folyó vize a 7800 méter magas Namcsa Barwa hegy oldalában vájt, 50 kilométer hosszú alagutakban zúdul majd le, az út során öt vízerőművön át esik 2000 métert, hogy aztán alacsonyabban térjen vissza a főághoz.
A hatalmas mega-beruházás nemcsak a víz energiáját fogja csapdába ejteni, hanem példátlan mértékben képes lesz szabályozni a folyó természetes ütemét, ami a teljes vízhozamra, üledékszállításra és a több százmillió ember sorsára van hatással, akik a vízfolyás alsó szakaszán élnek.
Veszélyzónában egy szupergát
Kína a világ éllovasa a vízerőmű-építésben: már 24 ezer gátat húzott fel, köztük a világ legnagyobbjainak 40%-át. Az új gát azonban földrengésveszélyes, geológiailag aktív térségbe kerül. A Himalájában 2025 januárjában 7,1-es erősségű rengés pusztított, korábban pedig a 2008-as szecsuáni földrengés tizedelte meg az ottani vízerőművi létesítményeket.
A földrengések már önmagukban is komoly veszélyt jelentenek, de kutatók szerint a víz tározókba zárása, mederváltoztatások is növelhetik a szeizmikus aktivitást. Ráadásul az egyre gyorsuló gleccserolvadás és az olvadékvizekből képződő tavak kitörései további katasztrófákat idézhetnek elő, ahogyan 2023-ban az indiai Himalájában, ahol egy frissen épített gát omlott össze, 46 halálos áldozatot követelve.
Fenntarthatóság vagy ökológiai csapda?
Bár Kína a fosszilis energiahordozók kivezetésére hivatkozva indokolja a gigaprojektek létrejöttét, a szakértők szerint a hatás korántsem lesz csupán pozitív. A Motuo-gát éves áramtermelése lehetővé tenné szénerőművek tízezreinek bezárását – ezért nevezik „szénölőnek” is. Ugyanakkor óriási környezeti terhelést jelent a folyó élővilágára és üledékszállítására is.
A folyó deltavidéke, a Gangesz–Brahmaputra-delta több mint 200 millió embert táplál – a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen termékeny üledéket viszont nagyrészt a tibeti szakasz szolgáltatja. Ha az üledék visszamarad a gátaknál, a delta süllyedni kezd, a partvonal visszahúzódik, mezőgazdasági területek tűnhetnek el. Némi vigasz, hogy a hideg éghajlaton kevésbé jelentkezik a tározók által kibocsátott üvegházhatású gázok problémája.
Ki nyer vele? Ki veszít?
A Nagy-kanyar szinte lakatlan, így a kitelepítések, kulturális értékek pusztulása – bár előfordul – nem lesz tömeges. Az energia a kínai nagyvárosi övezetekbe fog áramlani, vagy helyben épülő adatközpontokat táplálhat – ahogyan arra az utóbbi évek digitalizációs trendjei ráerősítenek. Az viszont egyértelmű: Tibet maga ebből aligha profitál majd.
A szomszédos országok – főképp India és Banglades – azonban aggódnak. A felső szakaszon elhelyezkedő Kína gyakorlatilag „elzárhatja a csapot”, aszályos időszakban visszatarthatja a vizet, vagy akár hirtelen zúdíthatja rá az alsó régiókra. Ez nemcsak a termőföldeket, de az ivóvíz-ellátást és a lakosság alapvető létfeltételeit is veszélyeztetheti.
Nincs egyszerű megoldás: átláthatóságra, együttműködésre lenne szükség
Kína és India minimális mennyiségű adatot oszt meg egymással, a hatalmas beruházás pontos műszaki részletei sem ismertek. Indiában attól tartanak, hogy Kína fegyverként használhatja a vizet, akár szabályozva, akár váratlanul vízszintváltozást okozva a saját érdekeinek megfelelően.
Ettől függetlenül szakemberek szerint a rendszer fizikai kapacitása nem engedi, hogy tömeges vízvisszatartás valósuljon meg. Mégis, a víz feletti hatalmával Kína politikai–ökológiai előnyt szerez, és az energiaexporton túl stratégiai célt is szolgál az ország számára.
Mindezt figyelembe véve
A Motuo gigagát nemcsak mérnöki bravúr, hanem a víz és energia geopolitikájának új fejezete Ázsiában – kockázatok, fenntarthatósági ellentmondások és hatalmas társadalmi tétek mellett. Ahhoz, hogy a térség valóban profitáljon, átláthatóbb, bizalomra épülő nemzetközi együttműködésre lenne szükség – amelynek egyelőre kevés jelét látni.
