A mézelő méhek saját légi sávokat követnek hihetetlen pontossággal

Csúcstechnológiás nyomkövetés – ahogy még sosem láttuk a méheket

Egy forradalmi nyomkövető módszerrel sikerült a kutatóknak minden egyes méh mozgását 3D-ben, rendkívül nagy felbontásban rögzíteni. Apró, fényvisszaverő jelölőket helyeztek a rovarokra, a drónról pedig a visszavert fényt számítógéppel elemezték – mindezt szinte valós időben. Lenyűgöző felfedezésük: minden méh mintha a saját térképét követné kiemelkedő pontossággal – kifejezetten egyedi, „személyes” légi útvonalak szerint.

A meglepetések sora itt nem áll meg

A méhkaptárt és a 120 méterre lévő élelemforrást összekötő légi útvonal egy tipikus mezőgazdasági területen vezetett át: bokrok mellett, kukoricatáblán át és egy, a közvetlen áthaladást akadályozó fa mellett. 255 repülési útvonal elemzése során feltűnt, hogy a méhek nagy precizitással, akár centiméteres pontossággal ismétlik útvonalukat – főleg ott, ahol valamilyen tájelem is segíti őket. Különösen fontos, hogy a legstabilabbak a repülési minták a jól felismerhető tájékozódási pontok, például a magányos fa közelében. Viszont ahol kevesebb a vizuális támpont, mint a kukoricatáblánál, nagyobb a repülési szórás is.

Tévhitek a méhtáncról: miért „pontatlan”?

Híres „méhtáncukkal” a dolgozók igyekeznek útmutatást adni az élelemforrás helyéről, ám a tánc irányadatai gyakran jelentősen eltérnek a tényleges útvonaltól – 100 méteres távolságnál akár 30 fokos eltérés is lehet. A legújabb kutatás szerint viszont ez nem a méhek rossz navigációs képességét, inkább a táncos kommunikáció korlátait mutatja. Ha a méhek számukra már ismert célpont felé repülnek, akkor saját, bejáratott útvonalukon csak néhány fokkal térnek el – vagyis a tánc pontatlansága nem a méhek ügyetlenségéből, hanem a kommunikáció egyszerűsítéséből adódik.

2026, adrienne, www.sciencedaily.com alapján