A Föld felszíne holdfényben
A felvétel érdekessége, hogy noha az űrhajósok a Föld éjszakai oldalán jártak, a képen majdnem nappali fény uralkodik. Ez annak köszönhető, hogy a Holdról visszaverődő napfény ragyogta be a bolygót — a Hold éppen telihold volt egy nappal korábban, így a Földet különösen erősen világította meg a holdfény. Ez a gyenge, de szokatlan fény csak akkor látható a fotón, ha a kamera érzékenysége maximálisra van állítva.
Világító nagyvárosok és sarki fények
Az éjszakai megvilágítás lehetővé tette, hogy szokatlan részletességgel rajzolódjanak ki a világ nagyvárosainak fényei. Az Atlanti-óceán fölött lebegve könnyen kivehető Spanyolország, Portugália, Észak- és szubszaharai Afrika, illetve Brazília fényárban úszó városai. Különleges látvány, hogy a képen egyszerre látható a sarki fény északon (aurora borealis) és délen (aurora australis): a bolygó két ellentétes féltekéjén zöld fényövek ragyognak, amelyek az atmoszférába ütköző töltött részecskék hatására keletkeznek.
Kozmikus fényjáték: légköri ragyogás, hamis hajnal és a Vénusz
A fotó jobb alsó sarkában vékony, kék légköri félhold látható – ez a napfény törése a Föld légkörén, ami jól jelzi, hogy egy nappal vagyunk telihold után. Ezen túl egy fényes, ködös folt is feltűnik: ez a zodiákusfény, ami a bolygóközi poron szóródó napfény miatt látható. Ilyen helyzetben gyakran nevezik hamis hajnalnak vagy hamis alkonyatnak is. Tőle balra a Vénusz ragyog.
Egyedülálló pillanat a világűrben
Ennek alapján elmondható, hogy amit Wiseman fotózott, az nemcsak a Földet, hanem szinte az egész belső Naprendszert lencsevégre kapta. A holdfényes bolygó, a sarki fények, a napfényben izzó por, a Vénusz – mindez egyetlen képen megörökítve – igazi csillagászati családi portré.
