Folyamatos közelség extrém körülmények között
A Parker szinte hihetetlen módon bírja a napfelszín-közeli, 926 Celsius-fokos hőterhelést, miközben a hőpajzs alatt elhelyezett szigetelések gondoskodnak róla, hogy a műszerek számára a repülések során állandó maradjon a hőmérséklet. A szonda állapotát ez alapján rendszeresen ellenőrzik, hiszen ha a védőpajzs nem működne megfelelően, a belső műszerek hője is gyorsan emelkedne. A vezérlésért felelős mérnökök szerint a folyamatos hőmérsékleti stabilitás biztos jele annak, hogy a szonda minden rendszere kiválóan üzemel.
Egy csillag aktivitásának első számú tanújaként
A Parker Solar Probe a Nap 11 évenként ismétlődő aktivitási ciklusát figyeli, amikor a naptevékenység minimális szintről a maximumra ugrik – azaz megszaporodnak a napfoltok, a napkitörések és a koronakidobódások is. Amikor megérkezett a Naphoz, épp egy nyugodtabb periódus, úgynevezett napminimum uralkodott, 2024-re viszont eljött az aktivitás csúcsa. Most következik majd az aktivitás lassú csökkenése. A Parker minden fázisban történelmi adatokat gyűjt: soha nem sikerült ilyen közelről és ekkora pontossággal helyszíni vizsgálatokat folytatni a Nap környezetében, ezzel alapjaiban alakíthatja át azt, amit a csillagunk viselkedéséről és a Földet elérő űridőjárásról eddig tudtunk.
A napenergia először előzte meg a szenet az USA-ban
2026 májusában először fordult elő az Egyesült Államok történetében, hogy napenergia-termelésből több áram származott, mint szénből. Bár egyes politikai döntéshozók vissza akarták fogni a tiszta energiát, a napenergia rekord, 12,8%-os részesedést ért el az országos áramtermelésben, míg a szén aránya 12,2%-ra csökkent: májusban 73,5 milliárd kilowattóra áramot termelt a napenergia, míg a szén csak 69,1 milliárdot. Ez 11%-os éves visszaesés a szén esetében, miközben csak öt éve, 2021-ben még 19,7% volt az aránya. A napenergia eközben 5,4%-ról több mint a duplájára emelkedett. A gáz és az atomerőművek még mindig vezetnek, de a megújulók piaci aránya folyamatosan növekszik: idén márciusban először volt olyan hónap, hogy a megújuló források összesen több áramot adtak, mint a gáz.
Lenyűgöző déli fények az űrből
A Nemzetközi Űrállomás egyik űrhajósa a minap megosztott egy lenyűgöző idősűrített videót, amely az aurora australis – azaz a déli sarki fény – látványával örvendeztette meg a követőit. Jessica Meir, a Crew-12 misszió parancsnoka egy Dragon űrhajóból készítette a felvételt, miközben az ISS-hez dokkolva a földi légkör alsó rétegeire tekintett. Meir szerint ez a fényjáték egészen elképesztő volt, sokkal mozgékonyabbnak tűnt, mint amit korábban megfigyelt.
Ezután a Földön is látványos volt az utóbbi hetek sarki fényének előfordulása: az USA északi részén, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon a geomágneses viharjelzések észlelése után sokan láthatták ezt a csodálatos jelenséget.
A fentiek tükrében
Olyan időszakot élünk, amikor az űrkutatás történetének eddigi legsikeresebb Nap-missziója alapjaiban formálja a tudományos látásmódot, miközben a fenntartható energiatermelés is történelmi fordulóponthoz ért. Ezek a fejlemények nemcsak a bolygónk jelenét, de távlati jövőjét is alapvetően befolyásolhatják. Az elkövetkező évek bizonyosan tartogatnak még rendkívüli meglepetéseket az égbolton odafent és a Földön idelent egyaránt.
