Jéghideg meglepetések az Atlanti-óceánon
A tudósok egyre nagyobb, úgynevezett „hideg buborékot” figyeltek meg Grönlandtól délre, ami utalhat arra, hogy az északi félteke éghajlata szempontjából létfontosságú tengeri áramlatok lelassulóban vannak. Nem egyértelmű, de lehetséges, hogy ez a változás tartós, s ez jelentősen befolyásolhatja Európa időjárását is. Hasonlóképpen az Északi-sarkvidékről is aggasztó hírek érkeztek: korábban sosem látott ütemben zsugorodik a jég, ami újabb bizonyítéka a klímaváltozásnak.
Az Artemis III legénysége bemutatkozik
Mindössze két hónappal az Artemis II bravúros visszatérése után a NASA ismertette a következő holdmisszió csapatát. Randy Bresnik lesz a parancsnok, Luca Parmitano (az ESA-tól) hajt majd végre pilótai feladatokat, Andre Douglas és Dr. Frank Rubio pedig fedélzeti szakértőként vesznek részt. Ők 2027-ben indulnak alacsony Föld körüli pályára, hogy megkezdjék a kereskedelmi holdraszállók tesztelését a 2028-as visszatérés előtt. A felkészülés azonban váratlan fordulatot vett: a leszállóegységek fejlesztésével megbízott SpaceX és Blue Origin az elmúlt hetekben látványos kudarcokat könyvelhetett el. Egyelőre nem világos, mindez hogyan hat majd a végső küldetésre.
Különös régészeti felfedezések Skóciában
Egy észak-skóciai sírból előkerült női csontvázon végzett vizsgálat kiderítette, hogy agyát eltávolították, karjait pedig szerszámmá alakították. A rituálé pontos oka továbbra is rejtély, ám a gondos temetésből ítélve a közössége tisztelettel bánt vele. DNS-vizsgálatok feltárták, hogy széles körű, bonyolult kapcsolatrendszerek kötötték össze a korabeli embereket egész Skóciában.
Lenyűgöző természetfotó díj Argentínából
Daniel Vi Garcia hosszú expozícióval készített egy varázslatos felvételt Argentína sivatagos Catamarca tartományában. A képen a galaxis legtündöklőbb csillagai verődnek vissza a sós, türkiz medencék felszínén – alkotása a 2026-os asztrofotós verseny egyik díjazottja lett.
Milyen vizet iszunk valójában?
Kevesen gondolnak bele, de léteznek olyan elméletek, amelyek szerint a bolygón található minden víz valaha vizeletként is létezett. A gondolat tudósok körében is vitákat szül, ám a tudomány jelen állása szerint nem kell attól tartani, hogy az ivóvízünk jelentős része ilyen módon került a poharunkba.
