Az agy immunsejtjeiben rejlő veszély
A kutatók 190 Alzheimer-kóros ember agymintáját vizsgálták meg, és összehasonlították azokat 121 egészséges agy szöveteivel. Egyértelműen kiderült, hogy az Alzheimer-mintákban több, egyetlen DNS-betűt érintő változás található, ezek ráadásul ugyanarra az öt, úgynevezett rákdriver génre koncentrálódtak. Ezek a gének tehát az agy mikroglia sejtjeiben a rákos elváltozásokhoz hasonló mutációkat hordoznak.
A mikroglia fő feladata az agy tisztán tartása: eltakarítja az elhalt vagy sérült sejteket és a lerakódott fehérjéket. Korábban úgy gondolták, hogy ezek a sejtek nem hagyják el az agyat, és nem keverednek a vérben keringő immunsejtekkel.
Áthatolnak a védőgáton a hibás immunsejtek
Arra lehet következtetni, hogy az öregedés vagy valamilyen sérülés meggyengíti a vér-agy gátat, így lehetővé válik, hogy a vérben keringő, mutációkat hordozó immunsejtek is átjussanak az agyba, ahol mikroglia-szerű sejtekké alakulnak. Ez meglepő felfedezés, hiszen a kutatók maguk sem számítottak arra, hogy ugyanazokat a rákos mutációkat a páciensek vérében is azonosították.
A lerakódó fehérjeplakkok tovább serkentik a mikroglia szaporodását. Ennek eredményeként a rákos mutációkat hordozó sejtek versenyelőnyük miatt gyorsabban elszaporodnak, mint az egészségesek. Ezek a hibás sejtek erőteljesebb gyulladást váltanak ki, ami tovább károsítja a környező idegsejteket, felgyorsítva ezzel az Alzheimer-kór lefolyását.
Új utak az Alzheimer-kór diagnózisában és kezelésében
A folytatás még ennél is izgalmasabb: könnyen elképzelhető, hogy a jövőben egyszerű vérmintából is képesek lesznek vizsgálni ezeknek a mutációknak a jelenlétét, így kiszűrhetővé válhat, ki van nagyobb kockázatnak kitéve. A tudósok szerint akár a már létező, rákgyógyításban használt készítmények is alkalmazhatók lennének Alzheimer-terápiában, amennyiben célzottan az érintett mutációkra hatnak.
További vizsgálatok igazolták, hogy a kimutatott rákdriver gének mutációi önmagukban is növelik az Alzheimer-kockázatot, függetlenül attól, hogy egyébként ismert genetikai hajlam, például az APOE4 is fennáll-e. Az új eredmények segíthetnek pontosabb diagnosztikai módszerek, illetve új típusú gyógyszerek kifejlesztésében, amelyek célzottabban veszik fel a harcot az Alzheimer-kór ellen.
