Harmaduk fertőzött – meglepő eredmények
A Washingtoni Egyetem kutatói 100, a Csendes-óceán északnyugati részén élő prérifarkast vizsgáltak meg, és közülük 37-nél találták meg a parazitát. Eddig egyetlen esetről sem tudtak a régióban, így a kutatók maguk is meglepődtek a magas arányon. Bár a vadon élő ragadozók látszólag egészségesek maradnak, a kórokozó kutyákban és emberekben súlyos, akár életveszélyes betegséget válthat ki.
Az Echinococcus multilocularis lárvája a májban, illetve ritkán más szervekben is agresszíven terjedő cisztákat hoz létre, amelyek daganathoz hasonlóan viselkednek. Kezelés nélkül a megbetegedés halálos lehet. Elterjedése eddig főként Európát és Ázsiát érintette, Észak-Amerikában pedig körülbelül 15 éve kezdett nagyobb számban megjelenni.
Bonyolult életciklus, alattomos terjedés
Az élősködő életciklusa változatos gazdaszervezetek között zajlik. A felnőtt galandféreg kifejezetten ragadozók, például prérifarkasok, rókák, kutyák beleiben él, és petéit ürülékével juttatja ki a környezetbe. Ezek a peték apró rágcsálók, például egerek táplálékával kerülnek a szervezetükbe, ahol a májukban ciszták fejlődnek ki.
Amikor a fertőzött rágcsálót elfogyasztja egy ragadozó, a ciklus újraindul. Az ember vagy a házi kutya viszont véletlen gazda, aki a galandféreg petéit szennyezett élelmiszerrel vagy felületekről nyeli le. Általában csak 5–15 év lappangás után jelentkeznek tünetek, ezért a betegséget gyakran későn diagnosztizálják.
Az alveoláris echinococcosis néven ismert kórkép az étellel terjedő parazitás betegségek között világszerte a harmadik legjelentősebb, a WHO pedig a 20 legelhanyagoltabb trópusi betegség közé sorolja.
Kutya, ember – veszély és megelőzés
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a fertőzöttség nem jelent feltétlenül betegséget a kutyáknál vagy a vadon élő állatoknál. A házikedvencek azonban megbetegedhetnek, ha közvetlenül a galandféreg petéivel fertőződnek, például rágcsálók elfogyasztásakor. A megelőzéshez fontos, hogy a kutyák ne vadásszanak rágcsálókra, és ne egyenek döghúst.
A szakemberek javasolják a rendszeres állatorvosi ellenőrzést és féreghajtást. Az USA északnyugati részén az utóbbi évben mindössze hét kutyában azonosították a galandférget, öt eset Washington államban volt. Emberi megbetegedést eddig nem jelentettek a nyugati parton.
Új, agresszívebb variáns
Habár a parazita jelenléte Észak-Amerikában korábban sem volt ismeretlen: az 1900-as évek elején Alaszkában, távoli szigeteken a tundrai változatát találták. Most azonban a kutatók kimutatták, hogy a jelenlegi hullámot egy agresszívebb, európai eredetű törzs okozza, amely vélhetően befolyásolja az elterjedés sebességét is.
A tudósok még keresik a válaszokat arra, miként kerülhetett Észak-Amerikába a fertőzőbb változat. Felmerült, hogy az ideszállított rókafélék, vagy az állatorvosi ellenőrzés nélkül átlépő kutyák vihették be a parazitát.
Összefoglalva: a galandféreg már jelen van a nyugati parti prérifarkasok között, mégpedig meglepően magas arányban. Bár mostanáig kevés az emberi megbetegedés, érdemes odafigyelni, és megelőző intézkedéseket tenni, főleg a kutyásoknak.
