A legnagyobb középkori sisakkincs a Földközi-tenger nyugati részén
A leletre még 1990-ben bukkantak rá véletlenül helyi halászok, akik hálóikban két, súlyosan korrodált fémblokkal tértek vissza. Ezek a több évszázados tenger alatti rozsdásodás miatt összeforrt tömbök 43 vas sisakot rejtettek, ami már önmagában a valaha talált legnagyobb középkori sisakkincsé teszi a kollekciót a Földközi-tenger nyugati medencéjében. Az eredeti szállítmány valószínűleg ennél is nagyobb volt, de a megmaradt gyűjtemény jelentősége így is túlmutat önmagán: egy szerteágazó, eddig nem ismert fegyverkereskedelmi és katonai hálózat bizonyítéka.
Középkori eredet: a vadonatúj elemzés fordulata
Különleges vizsgálati módszerekkel, köztük anyagösszetétel-elemzéssel és a sisakok béléséből származó textilmaradványok C-14 izotópos kormeghatározásával állapították meg, hogy a sisakok a 14. század végén és a 15. század elején készültek. Mindeddig ismeretlen formát képviselnek: sem késő római, sem klasszikus középkori típusokhoz nem illeszkednek teljesen. Párhuzamként csak néhány 14. századi angol műalkotáson látható sisakábrázolás volt beazonosítható, de ezek sem tökéletes egyezések. A szállítmány vélhetően Olaszországból, például Genovából indult útnak, amely akkoriban a térség egyik kereskedelmi központja volt. Ez is azt bizonyítja, hogy a fegyverek aktívan mozogtak a Földközi-tenger menti befolyásos városok között.
A tenger homokja megőrizte a múltat
A kutatók szerint a 43 sisak egy nagyobb szállítmány része lehetett, amely rakodás vagy kirakodás közben süllyedt el egy hat méter mély, móló melletti részen. Valószínű, hogy a sisakok a part menti homokba süllyedve szinte azonnal a tengerfenék fogságába estek, ahol a kialakult ásványi réteg kivételes állapotban megóvta őket a pusztulástól. A megőrződött textilbélés is segített pontosan meghatározni az időszakot.
Kalózok, háborúk és a fegyverkereskedelem sötét kora
A sisakokat egy viharos történelmi korszakban veszíthették el, amikor a 14. század derekán az iszlám kalóztámadások és az egyre inkább militarizálódó Valenciai Királyság, valamint a vele szomszédos területek miatt jelentősen megnőtt a védelmi igény. A sisakok célba juthattak volna a helyi milíciákhoz, a királyság haderejéhez vagy a partvédelem feladatait ellátó fegyveresekhez. Immár biztos, hogy ezek a leletek nem római kori műkincsek, hanem egy ritka, középkori fegyverkereskedelem, hadszervezés és katonai logisztika tárgyi tanúi.
