Az immunrendszer kettős arca
A CysLTR1 fehérje alapvetően fontos az immunrendszer működésében: fertőzés esetén segíti az immunsejtek toborzását, és részt vesz a tüdőben termelődő nyák mennyiségének szabályozásában is. Ugyanez a rendszer azonban, ha felborul, közreműködhet az allergiás asztma vagy szénanátha tüneteinek kialakulásában. Ilyenkor a montelukaszt alkalmazása enyhítheti a zihálást, nehézlégzést és orrviszketést.
Nem sokkal később újabb csavar következett: kiderült, hogy a CysLTR1 fehérje a tumoros sejtek által is „eltéríthető”, így programozva át a velünk született immunsejtek egyik típusát (a neutrofileket) daganattámogató szerepre. Ezek a sejtek nemcsak védelmi funkciójukat veszítik el, de elősegítik a daganat terjedését, miközben meggátolják, hogy más immunsejtek felismerjék és elpusztítsák a rákos szöveteket.
Ígéretes eredmények egérkísérletekben
Laboratóriumi vizsgálatok során a kutatók egerekben ki tudták kapcsolni a CysLTR1 gént, illetve montelukasztot alkalmaztak. Mindkét esetben lelassult a daganatok növekedése, javult az állatok túlélési esélye, sőt, a korábban ellenálló tumorok érzékenyebbé váltak más rákellenes kezelésekre. A CysLTR1 blokkolása többféle daganattípusban is hatásosnak tűnt – mell-, vastagbél- és melanóma-modellekben is. Különösen jó eredmények születtek, amikor az eljárást egyes immunterápiákkal (checkpoint-gátlókkal) kombinálták: az addig kezelésre nem reagáló tumormodellek ekkor zsugorodni kezdtek.
Arra lehet következtetni, hogy a jövőben e gyógyszerek kombinálásával jelentősen javulhat azoknak a betegeknek a túlélése, akik eddig nem reagáltak az immunterápiás készítményekre.
Az áttörés útján: emberi sejttesztek és klinikai lehetőségek
Emberi vérmintákban a montelukaszt alkalmazása szintén meggátolta, hogy a neutrofilek elnyomják a más immunsejtek rákellenes aktivitását. A kutatók részleteiben feltérképezték, miként alakítja át a CysLTR1 a sejtek viselkedését egy daganatbarát, elnyomó állapottá.
A daganatos adatok elemzése során az is kiderült: azok a betegek, akiknek daganataiban több CysLTR1 található, rosszabb kilátásokkal néznek szembe, és kevésbé reagálnak immunterápiára. Nem kizárt, hogy a jövőben a CysLTR1 szintjének vizsgálata prognosztikai jelentőségű lehet, segíthet megjósolni az immunterápia sikerességét vagy sikertelenségét.
Ugyanakkor a szakértők hangsúlyozzák, hogy a montelukaszt – bár már elfogadott gyógyszer – nem azonnal válhat a daganatellenes kezelések rutineszközévé: pontosabb adagolási, betegkiválasztási és biztonságossági vizsgálatok szükségesek. Mellékhatásként például hangulatzavarok is felléphetnek, ami miatt az amerikai gyógyszer-engedélyezési hatóság figyelmeztetést adott ki. Alternatív megoldásként felmerült, hogy célzott antitestekkel próbálják blokkolni a CysLTR1-et, ami kevesebb nem kívánt hatással járhat.
Várhatóan a közeljövőben elindulnak a klinikai vizsgálatok, de az áttöréshez további kutatásokra lesz szükség.
