A gízai Nagy Piramis: földrengésállóság az ókori zsenialitásból

Jellemző példa erre, hogy a Gízai Nagy Piramis több mint 4600 éve áll, pedig a környéket számos erős földrengés rázta meg. Ennek ellenére alig veszített magasságából: mindössze 10 métert süllyedt az ókori Egyiptom Óbirodalma óta, pedig egy 5,8-as erősségű rengés 1847-ben, és egy körülbelül 6-os erősségű földmozgás is megrázta a vidéket.

Mérnöki zsenialitás nyomai

A legújabb kutatások szerint a piramis a rezgésekkel szembeni ellenállása magyarázza kivételes tartósságát. A tudósok 37 ponton helyeztek el rezgésmérőket a piramis területén és belsejében, látogatási időn kívül. A feljegyzett rezgések 2,0–2,6 hertzes tartományban mozogtak, míg a közeli talajon jellemzően csak 0,6 hertzet mértek. Ez a különbség azt jelenti, hogy a piramis „leválik” a talaj rezgéseiről egy földrengés során, emiatt a szerkezet kevésbé hajlamos károsodni.

Trükkös kamrák és masszív alapok

A piramis híresen masszív alapja, szilárd mészkő alapozása és szimmetrikus geometriája mind hozzájárul stabilitásához. A felső szintek rezgése növekszik – ahogy más épületeknél is jellemző –, viszont ezt megtöri egy sor teherelosztó kamra nagyjából 61 méteres magasságban, a Király kamrája felett. Ezek a kamrák a felfelé terjedő rezonanciákat csillapítják, és eredetileg valószínűleg a sírhely súlyterhelésének enyhítésére készültek.

Tovább kutatják az ókori technológiát

A kutatók további méréseket terveznek, hogy más egyiptomi műemlékeknél is vizsgálják a tartósság titkát. Bár a gízai piramisok formájuk hasonló, mindegyik egyedi szerkezeti elveket követnek. Az idősebb piramisokon jól látható a kísérletezés: a lejtők dőlésszögét, a belső tagolást, az építési módszereket is folyamatosan fejlesztették a mesteremberek, így egyre strapabíróbbak lettek az újabb építmények.

2026, adrienne, www.livescience.com alapján