A hétköznapi rovarirtó rejtett agykárosodást okozhat

A magzati korban elszenvedett klórpirifosz (CPF) nevű vegyszernek való kitettség hosszú távú agyi elváltozásokat és romló mozgáskészségeket idéz elő a gyerekeknél – erre jutottak a Columbia Egyetem, a Los Angeles-i Gyermekkórház és a USC Keck Orvosi Kar kutatói 270 gyermek bevonásával. A megfigyelt gyerekek mind afroamerikai vagy latin-amerikai anyától származtak, köldökzsinór-vérükben kimutatható volt a CPF. Életük során többször is elvégeztek rajtuk viselkedéses teszteket és agyi képalkotó vizsgálatokat.

Az idegrendszer sérülékenysége

Az eredmények egyértelműen igazolták: minél nagyobb volt a magzati korban elszenvedett vegyszerterhelés, annál jelentősebb volt a szerkezeti, működésbeli és anyagcsere-folyamatokat érintő agyi károsodás. A magasabb szintű kitettség egyértelműen rosszabb eredményeket hozott a mozgásgyorsaságot, valamint a mozgástervezést vizsgáló felméréseken, vagyis a testi teljesítőképességük is jelentősen romlott. Emellett a tanulmány rámutatott arra, hogy a károsodás nagysága a vegyszer szintjével arányos.

A vegyszer forrása és a folyamatos kockázat

Bár 2001 óta tilos CPF-et alkalmazni beltéri otthoni rovarirtóként az Egyesült Államokban, a vegyszert továbbra is használják a mezőgazdaságban, elsősorban nem biogazdálkodású gyümölcsök, gabonák és zöldségek termesztésében. Az ügy súlyát mutatja, hogy a mezőgazdasági területek közelében élők így is kipermetezett, porral vagy levegővel terjedő CPF-nek lehetnek kitéve. Emiatt a gazdálkodók, a várandós nők és születendő gyermekük Magyarországon is veszélyben lehetnek.

Védekezés a fejlődő agy védelmében

A kutatók szerint veszélyes, hogy a CPF kiterjedt agyterületeken okozott problémát, és feltételezhető, hogy más szerves foszforsav-észter típusú növényvédő szereknél is hasonló hatás jelentkezik. Ezért különösen fontos, hogy a várandósság és a korai gyermekévek során a családok minimalizálják a vegyszermaradványt tartalmazó zöldségek és gyümölcsök fogyasztását, hogy csökkentsék a mérgező anyagok bejutását a szervezetbe.

Kutatói összefogás és finanszírozás

A tanulmány elkészítésében orvosok, agykutatók és közegészségügyi szakemberek vettek részt. A munkát az Egyesült Államok egészségügyi intézményei, állami támogatások, alapítványok és magánadományozók is finanszírozták. A szerzők közül egyesek részesedésük révén az iparban is érdekeltek, ám a legtöbben összeférhetetlenségről nem számoltak be.

2026, adminboss, www.sciencedaily.com alapján