Mit rejt a sárkányember DNS-e?
A koponya hovatartozása évek óta heves viták tárgya. Kétséges volt, hogy valóban új fajjal van dolgunk, vagy egy már ismert, de eddig hiányzó csoport – a titokzatos Denisovai ember – képviselőjével. Hiszen denisovai koponyát korábban sosem találtak, csak néhány csontdarabot és rengeteg DNS-t. Most a legmodernebb MI-alapú DNS-elemzés áttörést hozott.
A csontból és fogakból ugyan nem sikerült teljes genomot kinyerni, viszont a fogkövön megmaradt DNS-t aprólékosan feltárták, és az egyik belső fülcsontban ősi fehérjékre bukkantak. A mitokondriális DNS – amely anyai ágon öröklődik – egyértelműen ahhoz a denisovai csoporthoz kötötte a koponyát, amely Szibériában kb. 217 000 – 106 000 éve élt. Ez azt is jelenti: Ázsiában jóval nagyobb területen éltek Denisovák, mint eddig gondoltuk.
Így néztek ki a Denisovák
Az örökítőanyagon kívül a tudósok a fehérjéket (proteomákat) is vizsgálták. Ezek összehasonlítása modern emberekkel, Neander-völgyiekkel, korai Denisovákkal és főemlősökkel egyértelműen közeli rokonságot mutatott a Harbin-koponya és a korai Denisovák között. Most először derült ki világosan, hogy nagyjából így nézhetett ki egy denisovai ember: masszív koponya, erős arccsontok, nagy szemek.
A tudósok szerint Harbin koponyája jelenleg a legépebb és legteljesebb denisovai lelet. A Homo longi fajnév egyelőre megmarad, de elképzelhető, hogy idővel újraértékelik.
Új fejezet az emberi evolúcióban
Harbin koponyájának azonosítása azt üzeni: az emberi evolúció középső szakasza Ázsiában minden eddiginél izgalmasabb volt. 789 000 – 126 000 éve legalább három különböző ősember – Homo sapiens, Neander-völgyi, Denisovai – létezett egyidejűleg, és egymással is keveredtek. Az elkövetkező években várhatóan további ősi DNS-ek és fehérjék segítenek feltérképezni, milyen lehetett valójában a “zűrzavaros közép” időszaka. Az viszont biztos: a Harbinban talált sárkányember mostantól a denisovaiak arca.
