Kivételes veszélyek és orvosi rejtélyek
Ennek ellenére akadnak ritka kivételek. 2023-ban Indiában egy 61 éves növénymikológus – aki hivatásszerűen tanulmányozza a gombák és növények kapcsolatát – hosszan tartó köhögéssel, torokfájással és nyelési nehézségekkel került kórházba. Az orvosok gombaspórákat azonosítottak nála, mégpedig a Chondrostereum purpureum nevű gomba spóráit, amely egyébként a növényeknél okoz hervadási betegséget. Mivel napi munkája során gyakran került kapcsolatba rothadó fával és különböző növényi gombákkal, feltehetően belélegezte a gombaspórákat. Bár a gomba elméletileg hűvös környezetben érzi jól magát, ebben a kivételes esetben a szervezetben is képes volt túlélni. Gyógyszeres kezeléssel a férfi teljesen felgyógyult, de hasonló fertőzések általában csak legyengült immunrendszerű embereknél fordulnak elő, és olykor akár halálos kimenetelűek lehetnek. Az ilyen kórokozók tipikusan meleg, nedves, stabil környezetekben – például kórházi katéterekben vagy légzőkészülékekben – jelennek meg, így veszélyeztetve a betegeket.
Ritka, de létező baktériumok
A Pantoea agglomerans baktérium például a rizst, kukoricát és cirokot támadja, de ha valahogyan az emberi véráramba kerül, fertőzést okozhat. Egy másik ismert baktérium, a Burkholderia, hagymán és rizsen idéz elő rothadást, viszont az irodalomban dokumentált esetek szerint embereknél tüdőgyulladást, vérmérgezést vagy akár halált is kiválthat, főként, ha egyes változatai fertőzött kórházi eszközökön jelennek meg. Az Erwinia chrysanthemi (ma: Dickeya dadantii) lágy rothadást okoz például salátán és burgonyán, de kórházakban komoly fertőzéseket idézhet elő legyengült emberekben, a húgyutakban, a vérben vagy a tüdőben.
Növényi vírusok: veszélyesek lehetnek?
A növényi vírusokat általában biztonságosnak tartják, mivel speciális módon csak növényeket támadnak. Mégis, néhány megfigyelés azt sugallja, hogy akár minket is elérhetnek. A paprika enyhe mozaikvírusa (Pepper mild mottle virus) például világszerte megtalálható, mivel a paprika alapvető élelmiszer. Egy francia kutatás során több mint 400 ember székletmintáját vizsgálták, akik közül többen is hordozói voltak a vírusnak, és ezeknél gyakrabban fordult elő láz és viszkető bőr. Továbbá a vizsgáltak székletében a vírussal szembeni ellenanyagokat is kimutatták, ami arra utal, hogy a vírus átjut a gyomor-bélrendszeren, sőt annyira ellenálló, hogy akár vízforrásokban is túléli.
Egy másik vírus, a dohánymozaik-vírus (Tobacco mosaic virus), szinte művészi mintákat hagy a dohánylevélen, és csökkenti a levelek fotoszintézisét. Japán kutatók megállapították, hogy cigarettázó emberek tüdejében is előfordulhat, valamint a vírus jelen van több cigarettamárkában és a dohányzók nyálában is. Ez felveti a kérdést: elképzelhető, hogy egyes növényi vírusok a dohányzás révén bejuthatnak a szervezetbe, és szerepet játszhatnak egyes daganatos betegségek kialakulásában? Jelenleg mindez csak feltételezés, és a tudomány még a kutatás korai szakaszában jár.
Klímaváltozás és éberség: új veszélyek
Összességében jelenleg kifejezetten szokatlan, hogy bármilyen növényi kórokozó – akár gombás, bakteriális vagy virális – komoly vagy halálos megbetegedést okozzon egészséges emberekben. Ezek a fertőzések rendkívül ritkák, de a klímaváltozás miatt egyre nagyobb figyelmet igényelnek. A legfőbb védelmet jelenleg az emberi test viszonylag magas hőmérséklete jelenti a növényi kórokozókkal szemben. Ez azonban gyengülhet, ha a globális hőmérséklet növekedésével ezek a kórokozók is alkalmazkodnak, és könnyebben megtelepednek az emberi testben. Ezért nem árt fokozott éberséggel figyelni a jövőbeni változásokra: bár a növényi és állati sejtek közötti határ szilárd, a történelem már mutatott példát arra, hogy a ritka események is lehetségessé válhatnak.
