
Japán az autók paradicsoma
A Forza Horizon 6 nem akar igazán forradalmi lenni: marad a jól bevált felállásnál, csupán a helyszínt cserélte le Japánra. Ez már önmagában elég ahhoz, hogy izgalmas újdonságokat ígérjen, hiszen a szigetország szűk, kanyargós hegyei, ikonikus városai és autós hagyományai tökéletes hátteret biztosítanak. A térkép továbbra is kreatív összeollózása valóságos és fiktív helyszíneknek: például Hokkaidó virágos rétjeit Toyama hóbirodalmaival szomszédosítja, míg az Okinava környéki Irabu híd Tokió közelébe került. Az egész világot úgy válogatták össze, hogy minél többet kihozzanak a vezetés élményéből – nem a valósághűség, hanem a hangulat a cél.
Kampány kétfrontos támadással
Újítás, hogy a kampány fejlődése most két részre oszlik. Az egyik a fesztivál fő vonalát viszi tovább, míg a másik, a Fedezd fel Japánt (Discover Japan) mellékágként jelenik meg, mellékküldetésekkel, utcai versenyekkel és különleges helyi kihívásokkal. Ezek teljesítéséért pontokat és rangokat kapunk, illetve újabb legendás „fészerlelet” (barn find) autókra bukkanhatunk. A legérdekesebb újdonság ebben az ágban a touge versenyek: ezek egy az egy elleni küzdelmek szűk, veszélyes hegyi utakon, ahol igazán kiélhetjük a reflexeinket és a vezetéstehetségünket.
Unalmas mellékszálak, izgalmas tuning
Bár a mellékküldetések hangulatosak, hamar ismétlődővé válnak: vagy csak odamegyünk valahova, megnézünk egy videóbetétet, aztán következik egy kihívás, például ugratni kell, időre kell célba érni, vagy végig kell száguldani egy traffipaxon legalább 130 km/h-val. Ami viszont tartogat meglepetéseket, az a helyi szerelőhöz kapcsolódó minikampány, ahol kultikus japán gépeket próbálhatunk ki tuning előtt és után – és tényleg érezhető, például mennyire más egy gyárilag fürge Mazda MX-5, miután a mesterek keze alatt még jobban az aszfaltra tapad. Közben kapunk némi technikai magyarázatot is, bár a párbeszédek inkább üres lelkesedéssel terhelik a játékost.
Vissza a gyökerekhez a fejlődésben
A Forza Horizon 6 végre újra a klasszikus autós játékok fejlődési ívére épít: most nem szupersztárként kezdünk, rögtön a legjobbak között, hanem a nulláról kell felküzdenünk magunkat C-kategóriás verdákkal. Egymást követő versenyekkel és pontgyűjtéssel lépünk feljebb a ranglétrán, új karkötőszinteket, új versenyeket, valamint jobb autókat szabadítva fel. Persze a régi játékokban elért eredményekért, pörgetésekből vagy teljesítményekből gyorsan bővülhet a garázs: akár 550 autót is összegyűjthetünk, ráadásul sok gép már eleve tuningoltan vagy kedvezményesen szerezhető meg a nyílt világban parkolva. Sokszor pont ott találsz ideális autót, ahol a kihívást jelentő verseny is vár rád.
Régi erények, új bosszúságok
A klasszikus versenyek (országúton, földúton vagy keresztül-kasul) ismerősek, és ugyanaz a versenyszellem járja át őket, mint az előző részekben: a mesterséges intelligencia nem fél helyezkedni, néha meglöki az autód, de igazán jó párharcok alakulhatnak ki, különösen a drift- vagy országúti futamok során. Ugyanakkor akadnak frusztráló pillanatok is: cross-country eseményeken a gépi riválisok hajlamosak tömegbe verődni, miközben az élmezőny már elhúz, és néha esélyed sincs utolérni őket, ha beragadsz hátul.
Játék a határon: mecha kontra versenyautó
A legnagyobb csalódást az egyik showcase esemény okozza, ahol ezúttal nem valós japán technológiákkal, mint a gyorsvasúttal vagy az egysínű vasúttal (monorail) kellene megküzdeni – hanem egy hatalmas mecha robottal. Ez a sci-fi őrület erőltetése a földhözragadtabb japán autós álom helyett, és a játék legnagyobb elszalasztott lehetősége. A showcase-ek helyett inkább a Rush-versenyek lettek igazán izgalmasak: ezek időre menő, speciális akadálypályák, ahol a technikai vezetési tudás számít igazán, és valóban kreatív pályákat kapunk.
Összegzés: Mi marad a garázsban?
Ráadásul a Forza Horizon 6 ismét mindent bevet, hogy ne unatkozz. Nem forradalmi, nem újítja meg az autós játékok világát, de szinte félelmetesen sok tartalommal, szabadsággal és választási lehetőséggel kápráztat el minden rajongót. Egyedül az árnyalja a képet, hogy a történet (és a párbeszédek) jórészt üresek, és a játék jobbára az előző Horizonokkal verseng, hiszen újításból épp csak annyi akad, hogy megérje újrakezdeni. Mégis, nehéz ehhez fogható autós „játszóteret” találni, ahol ennyi klasszikus géppel, ilyen hangulatban lehet végigélni a japán álmot. Az autórajongók már most előjegyezhetik a játékot – a vezetés élménye változatlanul utolérhetetlen.
