Környezetbarát megoldás a termeszek ellen
A Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja egy olyan vegyületre, a bistrifluronra bukkant, amely blokkolja a kitin kialakulását, és ezzel leállítja a termeszek fejlődését. A laboratóriumi eredmények alapján a vegyszer a kolónia mintegy 95 százalékát elpusztítja, anélkül, hogy bármilyen veszélyt jelentene az emlősökre – így emberekre sem. Az anyag hatékonysága abban rejlik, hogy kifejezetten rovarokra hat, hiszen csak az ízeltlábúak építenek maguknak kitinvázat, míg az embereknek csontvázuk van.
A kitin az ízeltlábúak számára nélkülözhetetlen: merevséget ad, védi a testet és támasztékot nyújt az izmoknak, ezért minden egyes vedlés alkalmával új réteget kell létrehozniuk. A szárazfatermesz legalább hétszer esik át ezen a folyamaton élete során. A bistrifluron ezt a vedlési ciklust akadályozza meg, így hosszabb idő alatt, de annál biztosabban okozza a kolónia pusztulását.
A kezelés terjedése a kolónián belül
A vegyszer nem azonnal hat a termeszekre: kezdetben lelassulnak, csökken az étvágyuk, végül a sikeres vedlésre képtelenné válnak. A 2025-ös vizsgálat során három kitin-szintézist gátló szert teszteltek, ezek közül a bistrifluron bizonyult a leghatásosabbnak – 99 százalékos pusztulást okozott 60 nap alatt. Ami igazán áttörő, az az, hogy a termeszek maguk viszik szét a vegyszert: a kezelt fán táplálkozó rovarok 24–48 órán belül táplálékot adnak át társaiknak. Valószínűsíthető, hogy még akkor is teljes pusztulás érhető el 90 nap alatt, ha csupán a csoport 5 százaléka találkozott közvetlenül a szerrel.
A szárazfatermeszek szociális viselkedése – száj-végbélnyílás közti táplálás (proctodeal trophallaxis) – magyarázza mindezt, hiszen szinte teljesen rejtőzve, a fa belsejében élnek. Bár ez megnehezíti a fertőzések felismerését, ugyanígy segíthet a kezelés terjedésében.
Lassabb, de biztonságosabb módszer
A kolónia teljes összeomlása két hónapig is eltarthat, vagyis lassabb a megszokott eljárásoknál, viszont számos előnnyel jár: alacsony a toxicitása, célzott a hatása, és akár az egész ház befedése (tenting) is elkerülhető. Helyi kezeléssel egy nagyobb termeszközösség is elpusztítható úgy, hogy csak kevés vegyszert kell alkalmazni.
A hagyományos gázosítás (fumigáció) komoly megterhelést jelent a lakóknak: távozniuk kell, az élelmiszert be kell csomagolniuk, hazaköltözni pedig csak napok múlva lehet, és még így sem véd a későbbi újrafertőzéstől.
Illatcsapdával még hatékonyabb lehet
A kutatók illatanyagot is bevetettek a kezelés hatásosságának növelésére. A fenyvesekből származó, kellemes illatú pinén a termeszeknek táplálékjelző. Ha a rovarok ezt az illatot követik a kezelt fáig, a szer gyorsabban és alaposabban fejti ki hatását. Egy szabadalmi bejelentés szerint a pinén alkalmazásával a termeszek elpusztítási aránya jelentősen, 70-ről 95 százalék fölé nőtt, ráadásul ritkábban kell lyukakat fúrni és kevesebb vegyszert használni.
Gyakorlati kihívások és jövőkép
A kutatásban a bistrifluront acetonban oldva vitték fel a fára, ám ez a gyakorlatban nehezen alkalmazható, mert az aceton gyúlékony és erős szagú. A kutatók már dolgoznak olyan eljáráson, amely valós körülmények között is biztonságosan használhatóvá teszi az új szert.
Ami kezdetben ártalmatlannak tűnt, mára súlyos problémává nőtte ki magát: a nyugati szárazfatermesz Kalifornia mellett Magyarországon és világszerte is terjeszkedik, az éghajlatváltozás pedig felgyorsíthatja ezt a folyamatot. Ahogy a faanyag egyre több helyre eljut, a termeszek is a faanyaggal együtt utaznak. Valószínűsíthető, hogy minden régióban, ahol ez a kártevő megjelent, csak idő kérdése, mikor fertőződnek meg a házak. Az új, helyi és környezetbarát védekezési lehetőség ezért kulcsfontosságú lépés lehet a védekezésben.
