Közös genetikai kulcs a regenerációban
Az axolotl szenzációs regenerálódó képességéről ismert: teljes végtagokat, gerincvelőt, szívet, agyat, tüdőt vagy májat is képes visszanöveszteni. Ugyanígy a zebradánió rendszeresen újranöveszti uszonyát, valamint számos szervét tudja helyreállítani. A harmadik vizsgált állat, az egér, közelebb áll hozzánk: ő is emlős, és bár csak ujjvégeit tudja visszanöveszteni, ott a folyamat kissé hasonlít az emberi ujjak regenerációjához, ha a körömágy sértetlen marad.
A kutatás során rájöttek, hogy mindhárom állatnál két gén, az SP6 és az SP8 aktiválódik a regeneráció során az úgynevezett regeneráló epidermiszben, azaz a bőrben. Az axolotloknál CRISPR génszerkesztési módszerrel eltávolították az SP8 gént, ennek következtében az axolotlok elvesztették a képességüket arra, hogy megfelelően visszanövesszék a végtagcsontokat. Hasonló akadályokat azonosítottak az egerekben is, amikor ezek a gének hiányoztak.
Új irány a gyógyításban
Ennek nyomán Dave Brown csapata egy vírusalapú génterápiás kezelést dolgozott ki, amely a zebradánióból származó, szövetregenerációt elősegítő faktorokra épült. Lényegében egy FGF8 nevű jelzőmolekulát juttattak be az egerekbe – ez normális körülmények között az SP8 gén hatására aktiválódik. Azoknál az egereknél, amelyeknél hiányoztak a regenerációhoz szükséges gének, a terápia elősegítette a csontok növekedését, és részben helyreállította az elveszett regenerációs képességet.
Bár az emberi szervezet nem tud olyan tökéletesen regenerálódni, mint egy axolotl, a kutatók azt remélik, hogy a jövőben terápiákkal utánozhatják az SP-gének működését. Ezáltal olyan kezelések születhetnek, amelyek képesek lesznek bizonyos mértékű helyreállításra, sőt akár teljes végtagok visszanövesztésére is.
A jövő kihívásai
Ugyanígy hangsúlyozzák, hogy ezek még csak az első lépések: sok további vizsgálat szükséges, mire az egérkísérletek eredményei valódi, embereken is alkalmazható terápiává válhatnak. Az ilyen jellegű génterápia fontos kiegészítője lehet majd a jelenlegi módszereknek, például a biomérnöki úton előállított vázaknak vagy őssejt-alapú kezeléseknek. Az áttörés fő ereje a multidiszciplináris együttműködésben rejlik: a jövő regeneratív orvoslásában kulcsfontosságú lesz a különböző élőlényeken szerzett tapasztalatok ötvözése.
