Az emberi lábnyomok újraírják Amerika felfedezését

Az emberi lábnyomok újraírják Amerika felfedezését
Új-Mexikó White Sands Nemzeti Parkjának homokdűnéi között őrzött ősi emberi lábnyomok átírhatják az emberiség történetét az amerikai kontinensen. Friss vizsgálatok szerint ezek a lábnyomok akár 23 000 évesek is lehetnek, vagyis emberek már jóval a legutóbbi jégkorszak csúcsán jártak Észak-Amerikában – jóval korábban, mint ahogy azt a régészek eddig feltételezték. A kutatás során mind a lábnyomokra jellemző üledékmintákat, mind a hajdani tómeder és folyórendszer organikus üledékeit több, egymástól független laboratóriumban elemezték, sikeresen megerősítve a korábbi vizsgálatok eredményeit.

Ősi vadászó-gyűjtögető nyomok

A White Sands területén feltárt mintegy 60 emberi lábnyom egykor egy tágas, vizes mocsárvidéken rakódott le, amikor a vidék még hemzsegett jégkorszaki állatoktól. A lábnyomokat évszázadokon át megőrző egykori tómeder radikálisan eltérő környezetet mutat annál, amit ma ismerünk a régióban. Ezek a vadászó-gyűjtögető közösségek vélhetően a Szibéria és Alaszka között húzódó szárazföldi hídon kelhettek át Amerikába, amikor a tenger szintje jóval alacsonyabb volt a mainál. Ők lehettek a kontinens első lakói, akiknek érkezését eddig a híres clovisi kultúrához kötötték, amelynek képviselői „csupán” 13 000 éve jelentek meg.

Intenzív tudományos viták

Már a 2021-ben bejelentett első felfedezés óta heves viták övezik a lábnyomok korának meghatározását. Eredetileg a mintákban található keskenylevelű vízinövény (Ruppia cirrhosa) magvait használták radiokarbonos kormeghatározásra, ám többen vitatták ennek megbízhatóságát, mivel ezek a vízinövények „öreg szénnel” táplálkozhattak, ami torzíthatta az eredményt.

Ezért a tudósok új eljárásokkal – az optikailag stimulált lumineszcencia módszerével – is vizsgálták az üledékeket, amely megmutatja, mikor érte utoljára napfény a kvarc- vagy földpátkristályokat. Emellett tűlevelűek ősi pollenjét is elemezték. Az új eljárások egyöntetűen igazolták: a lábnyomok valóban 21 000–23 000 évesek.

Új eredmények, régi kételyek

További adatokat 55 különböző radiokarbonos minta (iszap, mag, pollen) is megerősít. Így egyre nehezebb tudományosan kizárni az ősi jelenlétet, mondják a kutatók. Ugyanakkor nem minden szakértő győzhető meg: vannak, akik attól tartanak, hogy a vízből származó „öreg szén” a mostani üledékminták elemzését is befolyásolhatta, ezért túl nagynak tartják a számított kort.

Ráadásul felmerül a kérdés: ha valóban ilyen korán jártak ott emberek, miért nincsenek más, feldolgozott eszközökre vagy településnyomokra utaló leletek? A kutatók ezt azzal magyarázzák, hogy a vadászó-gyűjtögetők ritkán vesztették el vagy hagyták maguk mögött értékes tárgyaikat, hiszen távol jártak minden olyan helytől, ahol utánpótláshoz juthattak volna.


Új idők kezdete Amerika múltjában?

A White Sands-i emberi lábnyomok azt bizonyítják: az amerikai kontinens története bonyolultabb, mint hinnénk. Bár végleges válaszhoz további kutatásokra és adatokra van szükség, egyre valószínűbb, hogy az őslakos közösségek már jóval régebb óta élnek ezen a földön, mint azt korábban gondoltuk – még az utolsó jégkorszak idején is.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján

  • Te szerinted mennyire lehetünk biztosak a nagyon régi leletek kormeghatározásában?
  • Te mit csinálnál, ha összekülönböznél a többi kutatóval egy ilyen fontos felfedezésnél?
  • Szerinted mennyire fontos etikusnak lenni, amikor új tudományos eredményt jelentünk be?




Legfrissebb posztok