
Rekordszámú új világ a TESS képein
Az 1990-es évek óta folyamatosan nő az exobolygók száma, miközben a technológia is fejlődik: gondoljunk akár a James Webb-űrtávcsőre, amely rálátást ad a távoli rendszerek eddig rejtett tagjaira. Tavaly szeptemberben már 6 000 körül járt a megerősített exobolygók száma, azóta pedig közel 300-zal nőtt ez a lista. Mindezek ellenére az új kutatásban most egyszerre 11 554 új bolygójelöltet észleltek, amelyekből 10 052 eddig teljesen ismeretlen volt. Ha mindet hitelesítik, az exobolygók száma majdnem 18 000-re ugorhat – ennek hitelességét azonban független vizsgálatokkal kell még alátámasztani.
Az algoritmus a NASA TESS űrteleszkópjával rögzített, 83 millió csillag fénygörbéjét elemezte. Az ilyen világok felismerése azon alapszik, hogy amikor egy bolygó elhalad a saját csillaga előtt, halványítja annak fényét – ezt a finom jelet normális esetben nehéz észrevenni. Az algoritmus azonban azonosította ezeket a minimális elhalványulásokat, és több mint 11 000 bolygójelöltre bukkant. Az új jelöltek 87%-a legalább kétszer is áthaladt csillaga előtt, így a kutatók a keringési periódusukat is kiszámolták: értékeik fél nap és 27 nap között mozognak.
Egy valódi új világ megerősítése
A csoport nem állt meg a mesterséges intelligencia találatainál: a chilei Atacama-sivatagban, a Magellan-teleszkópok egyikének segítségével igazolt is egy forró Jupitert, a TIC 183374187 b jelű bolygót, amely 3 950 fényévnyire kering egy csillag körül – pontosan ott, ahol az algoritmus is előre jelezte. Ez megerősíti, hogy legalább néhány új bolygójelölt valódi, de a többi hitelesítéséhez hónapokra, akár évekre lesz szükség.
Miért maradtak rejtve ezek a világok?
A TESS műhold célja kifejezetten az átmenő exobolygók észlelése, eddig is 882 megerősített bolygót talált. A kutatók általában a legfényesebb csillagokra koncentrálnak, mert ezeknél könnyebb az átmeneteket kimutatni. De több millió halványabb csillag is szerepel a TESS nagy látószögű felvételein – ezek viszont annyira halványak, hogy korábban szinte lehetetlen volt átvizsgálni őket.
Az új kutatásban most minden csillagot megvizsgáltak, akár a megszokottnál 16 magnitúdóval halványabbat is. A gépi tanulásnak köszönhetően az algoritmus képes volt kiszűrni az egyébként elvesző, parányi fényváltozásokat, így egy ember számára kezelhetetlen mennyiségű adatból is érdemi eredményt hozott ki.
Mindezek ellenére az új jelöltek rövid keringési idejük alapján valószínűleg túl közel vannak a csillagukhoz, ezért élet aligha alakulhat ki rajtuk. Ez a felfedezés mégis óriási lépés a galaxis lakóinak feltérképezésében.
