
Furcsa viselkedés a nagyvárosokban
Három hónapon keresztül kutatók 2 701 megfigyelést végeztek Prága, Párizs, Berlin, Varsó és Madrid parkjaiban és zöldterületein. Olyan általánosan elterjedt fajokat figyeltek, mint a házi veréb (Passer domesticus), a feketerigó (Turdus merula), a dolmányos varjú (Corvus cornix) és a szarka. A madarak „menekülési távolságát” mérték, vagyis azt a pontot, amilyen közel lehet menni, mielőtt elrepülnek. Átlagosan a férfiak 1 méterrel közelebb kerültek a madarakhoz, mint a nők, akik előtt a madarak hamarabb menekülőre fogták.
Hogy minden torzító tényezőt kizárjanak, a vizsgálók – négy férfi és négy nő, mindannyian tapasztalt ornitológusok – hasonló ruházatban, hasonló testmagasságúak, egyenesen sétálva, a madarakra szegezett tekintettel közelítették meg az állatokat. Ezután pontosan lemérték, mikor röppentek fel azok.
Mi állhat a madarak reakciója mögött?
Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a madarak felismerik az emberi nemet, ám az okok továbbra is rejtélyesek. Felvetődött, hogy a nők járása, testalkata vagy feromonjai okozhatják a különbséget. Az is elképzelhető, hogy a madarak az emberek viselkedése alapján tanulták meg ezt a preferenciát, ám ebben az esetben nem lenne várható ilyen egyöntetű eredmény.
A kutatócsoport még egy lehetséges tényezőt is kiemelt: egyik női résztvevő sem menstruált az adatgyűjtés idején, így egyes szagingerek szerepét kizárták; ugyanakkor javasolják, hogy ezt egy jövőbeli, részletesebb vizsgálatban külön is érdemes lenne tesztelni.
Kiértékelés és további kutatási irányok
A szakértők szerint a megfigyelések elsőre meghökkentőek, de az eredmények még előzetesek; további, célzott kísérletek szükségesek az okok feltárására. Érdemes lesz külön-külön vizsgálni a mozgásmintákat, az illatokat és a fizikális jellemzőket, hogy kiderüljön, pontosan mi alapján döntenek a madarak. Egyes vélemények szerint egy teljesen újszerű, például a Szerelem vakon (Love Is Blind) stílusú vizsgálat is segíthet tisztábban látni, hogyan alakul ki ez a szokatlan városi madárviselkedés.
