Szerelmi teszt: 20 millió ember, nulla csillagjegy-hatás
2007-ben Robert Voas brit kutató több mint 20 millió ember adatait vizsgálta meg az angliai és walesi népszámlálás adatbázisa alapján. A cél az volt, hogy megtudja: valóban gyakoribbak-e azok a szerelmi kapcsolatok, amelyeket az asztrológusok kompatibilisnek tartanak – például Oroszlán a Nyilassal –, illetve kevesebb-e a „tiltott páros”. Voas abból indult ki, hogy ha azonos csillagjegyű vagy „egymást vonzó” jegyű emberek ténylegesen jobban illenek egymáshoz, akkor a párosok között statisztikailag is kimutatható túlsúly jelenik meg ezekben a kombinációkban.
Noha az asztrológusok gyakran vitatják, hogy csak a napjegy számítana – szerintük az egész születési képletet kellene vizsgálni –, Voas szerint egy ekkora mintában még a leghalványabb hatásnak is fel kellene tűnnie. Vagyis, ha mondjuk 0,1%-kal több olyan pár lenne, amely kompatibilis csillagjeggyel rendelkezik, az a 10 millió házaspárból 10 ezres pluszt jelentene.
Mi mutatkozik ki a statisztikában?
A legelső elemzés valóban azt hozta ki, hogy a vártnál több az azonos jegyű vagy egymás melletti jegyekkel rendelkező pár, például két Bak vagy egy Bak és Vízöntő. Mintegy 22 ezer plusz „egyező jegyű” és 5 ezer „szomszéd jegyű” házasságot regisztráltak, mint amennyit a véletlen alapján várnánk. Első ránézésre ez akár az asztrológia hatásának bizonyítéka is lehetett volna.
Voas azonban tovább kutatott: kiderült, hogy a házaspárok között a születésnap-azonosság még gyakoribb volt, mint a csillagjegy-egyezés – 23 ezer olyan pár akadt, amelynek tagjainak születésnapja azonos volt, miközben a valószínűség szerint ez sokkal kevesebb lenne. Sőt, 41%-kal több pár született ugyanazon a napon, mint amennyi statisztikai alapon várható lenne. Ez vélhetően abból fakadt, hogy a népszámlálási űrlapot egy családtag töltötte ki, aki saját születésnapját tévedésből mindkét félnek beírta.
Ugyanígy sok volt a január 1-jei születési dátum, amelyet általában a „kitöltetlen” mező helyett ideiglenes értékként használnak. Ezek a torzító adatok elmagyarázták a furcsaságokat: a „csillagjegy-hatás” legnagyobb része egyszerűen adminisztrációs hiba volt.
Kíméletlen tesztek: a hónap, nem a jegy számít
Voas egy ötletes módszerrel is vizsgálta a valódi asztrológiai hatást. Mivel a csillagjegyek általában két hónapra esnek, tesztelte, hogy például a március végén születettek gyakrabban házasodnak-e március elején vagy áprilisban születettekkel.
Az eredmény egyértelmű: a „többlet” kizárólag olyan pároknál jelentkezett, akik ugyanabban a hónapban születtek, de nem ugyanabban a csillagjegyben. Ez szintén csak adatrögzítési hibát jelez, nem valódi asztrológiai kapcsolatot.
A brit népszámlálás egyébként egy automatikus kitöltési trükköt is használt: ha hiányzott a születési adat, gyakran beírták az egyik félhez a hónap első napját, a másikhoz a következő hónap első napját. Amikor ezeket az adatsorokat kiszűrték, eltűntek az „egymás melletti jegyek” párosai is.
Erőteljes adat, semmi hatás
Vagyis egy 10 millió házaspáros mintában semmilyen, a csillagjegyek hatását igazoló minta nem mutatkozott – kizárólag adatfeldolgozási hibákat találtak. Az eredmények szerint a szerelmi horoszkópok és a párkapcsolati tanácsok, amelyek a születési dátum alapján születnek, csupán a fantázia világához tartoznak.
Noha sokan szeretjük elhinni, hogy a bolygók és a csillagjegyek meghatározhatják sorsunkat vagy szerelmünket, a tapasztalatok és a tudományos elemzés egyértelműen cáfolják ezt. A párkapcsolataink alakulására a társadalmi, kulturális és egyéni jellemzők vannak hatással – nem a horoszkóp.
