Időutazás kőrétegeken át
Ez azt jelenti, hogy a Tizenkét Apostol minden egyes rétege környezeti időkapszulaként őrizte meg az éghajlat, a felszínmozgások, sőt, a növény- és állatvilág lenyomatát a földtörténet különböző korszakaiból. A szakértők felfedezték, hogy 13,8 millió évvel ezelőtt a Föld klímája jóval melegebb volt, mint manapság, ami fontos támpontot adhat a mai klímaváltozás következményeinek megértéséhez is. Ugyanakkor a kutatócsapat arra is figyelmeztet, hogy már csak nyolc Apostol maradt meg, ezért sürgős feltárómunka szükséges.
A fiatalabb Apostolok titka
A mészkőrétegek, akár a fatörzsek évgyűrűi, segítettek pontosabban meghatározni az oszlopok valódi korát. Korábbi becslések héttől tizenöt millió évig terjedő időszakra tették a formációk keletkezésének idejét. A frissen talált mikrofosszíliák alapján most már tudjuk, hogy az oszlopok valójában 8,6–14 millió évesek.
Így lettek tengerfenékből parti ikonok
Az Apostolokat lassú, folyamatos emelkedés juttatta a felszínre, ám a markáns sziklacsúcsok sokkal később, a jégkorszak utáni tengerszint-emelkedéssel és a part menti erózió hatására tárultak fel. Vagyis a jelenlegi látványos sziklák sokkal frissebb képződmények.
Összetört múlt, rétegelt jövő
A vizsgálatokból az is kiderült, hogy az Apostolok nem egyenletesen emelkedtek ki, hanem a földmozgások során a kőzetrétegek meghajlottak, megszakadtak. Az egyes sziklafalak rétegei enyhén ferde szöget zárnak be, repedéseik pedig egykori földrengések nyomát hordozzák. Ezek a törésvonalak is fontos információkat adnak a múlt geológiai eseményeiről.
A jövő partvonalának kutatása
A kutatók jelenleg az egyes rétegeket elemzik, hogy részletes klíma- és tengerszint-rekonstrukciókat készítsenek. Ez segíthet megérteni, miként formálták az ősi folyamatok a mai partvonalakat, és hogyan befolyásolják az erózió jelenlegi ütemét is.
