QD-OLED panel, néhány generációval lemaradva
A monitor egy Samsung-féle QD-OLED panelt használ (3. generáció, 2024), amely 2560 × 1440 képpontos felbontást és 240 Hz-es frissítést kínál. A villámgyors, 0,03 ms válaszidő, valamint a DisplayHDR TrueBlack 400 minősítés garantálja, hogy akár e-sport játékoknál, akár filmes tartalomnál öröm lesz ránézni. Azonban a panel még nem a legújabb, hanem egy korábbi kiépítés: háromszög elrendezésű alpixelekkel dolgozik, szemben a legújabb RGB-stripe felépítésűekkel.
A fényerőn tapasztalható némi visszalépés: teljes képernyőn mindössze 200 nitre képes (szemben néhány versenytárssal, amelyek elvileg 250–275 nitig jutnak), igaz, kis (2%-os) területen rövid ideig 1 000 nitet is tud. Cserébe a színvilág vibráló és ütős – főleg színes tartalmaknál kifejezetten erőteljesebb, mint bármelyik WOLED panelnél, még papíron magasabb fényerő mellett is.
Megszokott minimalizmus, lecsupaszított csatlakozók
Az olcsóbb árnak ára van: az összeszerelése egyszerűbb: a hátlapot csavarok rögzítik, magyarán kevesebb a dizájnelem. Az USB-C és a hagyományos USB-A hub kimaradtak, így csak HDMI 2.1 és DisplayPort 1.4 csatlakozók érhetők el, de a legtöbb felhasználónak ennyi is elég – főleg, ha ez az árat is lejjebb nyomja. Az OSD menü egyszerűbb, néhány extra képjellemzőt mellőz. Mindemellett az állvány minden irányba állítható, akár portré módba is forgatható.
Kipróbálva az OLED-élmény azonnal felismerhető. Ám a gyári beállítások nem tökéletesek: a színezet alapból túl meleg, az SDR mód nem kellően kalibrált, némi windowsos színprofil-állítgatással lesz igazán jó. Sokan azonban ezt valószínűleg kihagynák, így ajánlatos inkább HDR módban használni, amelyben az SDR színek is szépek, ráadásul a csúcsfényerő is jobb. Sötét módot használva még a változó fényerő sem zavaró.
Játék, film – mindenhol erős OLED-élmény
A monitor igazi terepe a játék: HDR-ben, kontrasztban, fénykezelésben, színdinamikában messze veri a hasonló árú LCD-ket. Egy élénk neonfény fekete háttéren olyan hatást kelt, amelyet a legjobb VA panel sem tud megközelíteni. A QD-OLED fényes, tükröződésgátló felülete csak tovább erősíti ezt. A mozgás is villámgyors, 0,03 ms – aki LCD-hez szokott, annak ez valóban új dimenziót ad, főleg 240 Hz mellett.
Habár már van OLED, amelyik ennél magasabb frissítést kínál, a 240 Hz a legtöbb játékosnak bőven elég. A magasabb értékek haszna csak extrém kompetitív környezetben érezhető.
A felbontás – 1440p 27 colos képernyőn – napi használatban durvább pixeleket jelent, mint a 4K IPS monitorokon, viszont ennek a grafikus kártya is jobban örül, így a játék részletessége szintén megnyerő marad. Alapvetően gamer monitorról van szó, szövegolvasáshoz vagy irodai munkára lehet találni élesebb képet adó kijelzőt, de játékra ez tökéletes választás.
Apró hiányosságok, de pazar ár-érték-arány
Az Alienware AW2726DM néhány funkcióról lemond: az OLED gondozásnál például csak pixel-frissítés opciót engedélyez a beállításokban. Azonban három év garanciát adnak, ami kellő biztonságot nyújt a beégés miatt aggódóknak. A fényerőnél a WOLED-konkurensek papíron jobbak lehetnek, de a gyakorlatban a QD-OLED színei ütősebbek, látványosabbak.
A fentiek tükrében egyértelmű, hogy ezen az áron ez a gamer monitor valóságos főnyeremény. Ha valaki OLED-re vágyik elfogadható kompromisszumokkal, és nem akar vagyonokat költeni, az Alienware AW2726DM megmutatja, hová jutott a gamer kijelzők piaca – és nehéz visszavágyni akár egy jó IPS panelre is utána.
