Morganella morganii és az új gyulladásos út
A kutatók kiemelten foglalkoztak a Morganella morganii nevű baktériummal, amelyet korábban már összefüggésbe hoztak a depresszióval. Ez idáig nem volt világos, hogy a baktérium okozza a depressziót, vagy éppen fordítva: a depresszió változtatja meg a bélflórát. A legújabb kutatás azonban egy olyan biológiai mechanizmust azonosított, amely szerint a M. morganii jelentős hatással lehet az agy egészségére.
A tudósok arra jutottak, hogy a mindennapi környezetünkben előforduló diethanolamin (DEA) nevű szennyezőanyag képes kicserélni egy cukoralkoholt a M. morganii által termelt egyik molekulájában. Ez az új összetételű molekula már nem teljesen ártalmatlan: az immunrendszert beindítva gyulladásos fehérjék – főként az interleukin-6 (IL-6) – termelését váltja ki. Ez a folyamat közvetlen kapcsolatot kínál a bélbaktérium és a depresszió között, hiszen a krónikus gyulladások számos betegség, például a major depresszió kialakulásában játszanak szerepet.
Szennyezőanyagból biomarker?
A DEA számos ipari, mezőgazdasági és fogyasztói termékben előfordul. Korábban ismeretes volt, hogy az ilyen mikroszennyezők bekerülhetnek a szervezetbe, de az, hogy a lipidmolekulák részeivé válnak, és végül immunjelként viselkednek, teljesen új felismerés. Ezért akár biomarkerként is szolgálhat, amely segíthet a depresszió egyes eseteinek könnyebb azonosításában.
Felvetődik, hogy a depresszió legalább bizonyos típusai szorosan összefüggenek az immunrendszerrel. Így az immunrendszert befolyásoló gyógyszerek is eredményesek lehetnek néhány beteg esetében. Emellett a kutatás rávilágít arra is, hogy a bélbaktériumok a szervezetbe kerülő szennyezőanyagok segítségével jelentősen módosíthatják immunfolyamatainkat.
Új kutatási irányok és kollaborációk
A vizsgálat a Harvard két, egymást kiegészítő laboratóriumának együttműködésével valósult meg. Az egyik csoport a bakteriális molekulák kémiáját kutatja, míg a másik azt vizsgálja, miként hatnak a mikrobiom összetevői egészségünkre molekuláris szinten.
Az utóbbi években együtt feltárták például, hogyan védenek bizonyos baktériumok a gyulladástól, miként növel egy másik a rákellenes terápia hatékonyságát, illetve az immunrendszert stimuláló láncmolekulák szerepét a Crohn-betegség és autoimmun kórképek, például a lupus kialakulásában.
Legújabb felismerésük, hogy ha a DEA beépül a M. morganii által termelt molekulába, az a kardiolipinekhez hasonlóan hirtelen gyulladást indít el. Ezért az eredmények remek kiindulópontot kínálnak a további kutatásokhoz, hogy feltérképezzék, más bélbaktériumok miként hathatnak immunrendszerünkre, mentális egészségünkre – sőt, hogy célzott terápiák segítségével akár a depresszió kezelésében is áttörést érhessenek el.
