Az AMOC összeomlása: a veszély közeleg
A legújabb kutatások sokkoló eredményt mutatnak: a környezetvédelem elmulasztása esetén 2100-ig az AMOC akár 43–59%-kal is gyengülhet, vagyis jóval gyorsabban, mint korábban hitték. Kétféle módon veszélyezteti a globális felmelegedés az áramlási rendszert: vagy nem tud elég sűrűvé válni a meleg, sós víz ahhoz, hogy lesüllyedjen; vagy az olvadó jég édesvize annyira felhígítja, hogy képtelenné válik erre. A tudósok szerint már volt a Föld történetében olyan időszak, amikor – természetes földtani okból – lezárult a Bering-szoros, és ezzel az AMOC lényegesen megerősödött.
Gigantikus gát a Bering-szorosban
Ezt követően merült fel a radikális ötlet: mi lenne, ha ismét elzárnánk a kapcsolatot Alaszka és Oroszország között? A Bering-szoros átlagosan 82 km széles, amelyen három monumentális gátat kellene építeni, a leghosszabb közülük elérné a 38 km-t. A gát maximális mélysége 59 méter lenne, ami ugyan technikailag nem tűnik lehetetlennek (hasonló projektekre példa a holland Afsluitdijk és a dél-koreai Saemangeum Seawall is), ám ezeket nem ilyen erős áramlású, sarkvidéki környezetben építették.
A modellezések szerint, ha sikerülne visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást, a szoros elzárása lassíthatná az áramlatok gyengülését, és időt nyerhetnénk a klímaváltozás mérsékléséhez. Ugyanakkor, ha már most jelentősen legyengült az AMOC, egy ilyen elzárás inkább a további összeomlást gyorsíthatná.
A környezetvédők is aggódnak
A lehetséges következmények mindenkit aggasztanak. Egy Bering-szorosi gát messze nem csak az éghajlatra lenne hatással: óriási átalakulásokat hozna a tengeri élővilágban, a halászatban, a hajózásban, sőt, az őslakos közösségek életében is, hiszen ők a szoros élelmiszer- és árucseréjére vannak utalva. A víz, tápanyagok és élőlények mozgása átrendeződne, a regionális és globális klíma változásait pedig egyelőre lehetetlen pontosan megjósolni.
A kutatók egyetértenek abban, hogy sokkal alaposabb vizsgálatok szükségesek, mielőtt ilyen léptékű beavatkozással kísérleteznénk. Hiába tűnik technikailag lehetségesnek az óriásgát, olyan következményeket indíthat el, amelyek messze túlnyúlnak az eredeti szándékokon.
Lehet-e más utat választani?
A tudomány válasza egyértelmű: a legbiztosabb módszer továbbra is a szén-dioxid-kibocsátás visszafogása. Bár a Bering-szoros elzárása extrém megoldásnak tűnik, az alapvető problémát – a folyamatosan növekvő üvegházhatású gázokat – csak a közös, radikális kibocsátáscsökkentéssel lehet orvosolni.
