
Elméletek a mágneses zűrzavarra
Több magyarázat is született a szokatlan mágneses mintázatokra. Felmerült, hogy a tektonikus lemezek ebben az időszakban szokatlanul gyorsan mozoghattak, vagy hogy a Föld egész tömege eltolódott a forgástengelyhez képest – ezt nevezzük valódi pólusvándorlásnak. Az sem kizárt, hogy eddig teljesen figyelmen kívül hagyott globális mintázat állt a háttérben, amely nem véletlen, hanem rendezett struktúrát követett.
Új modell a Föld mágneses mezőjére
Nemcsak a káoszra keresik a választ, hanem egy teljesen új modellt is kidolgoztak a Yale Egyetem kutatói nemzetközi együttműködésben. Egy vadonatúj statisztikai módszerrel elemzik az Ediacara-kori paleomágneses adatokat, hogy hitelesebb kontinens- és óceántérképeket állíthassanak össze erről a korról. Marokkó Anti-Atlasz-hegységéből származó, rétegről rétegre gondosan gyűjtött és orientált vulkanikus kőzeteket vizsgáltak, hogy érzékeny műszerekkel kimutassák a mágneses jelek változását.
Kiemelkedően gyors változások, új összefüggések
Kiderült, hogy a korábban használt analitikai módszerek tévesen feltételezték: a Föld mágneses tere a múltban is úgy viselkedett, ahogy ma. A mostani vizsgálat azonban kimutatta, hogy a mágneses pólusok rendkívül gyorsan, évezredek alatt változtak, nem pedig évmilliók során. Ezzel megdőltek a gyors lemezmozgásra és a valódi pólusvándorlásra épülő eddigi értelmezések.
Rendezett, de szokatlan mintázat
Az sem kizárt, hogy ezek a mágneses változások nem voltak teljesen kaotikusak, hanem egy szokatlan, de strukturált rend szerint zajlottak. Az új statisztikai eljárás segítségével lehetségessé vált a pólusok mozgásának precíz követése. Lehet, hogy a mágneses pólusok nemcsak a tengely körül ingadoztak, hanem az egész bolygón vándoroltak.
Áthidalhatóvá válik a földtörténet egyik nagy hiátusa
A kutatók bíznak abban, hogy módszerük tartóssága esetén végre egységes és teljes térképet tudnak felvázolni bolygónk tektonikus múltjáról: az Ediacara zavaros évmilliói sem maradnak többé fekete foltok a földtörténeti idővonalon. Nemcsak a kontinensek, hanem az óceánok mozgása is pontosabban vázolható lesz akár milliárd évekre visszamenőleg. Nem kizárt, hogy így a Föld múltjának egyik utolsó nagy rejtélyére is fény derül.
