Az első fekete űrhajós a Hold körül
Victor Glover neve biztosan örökre beleíródik az űrhajózás történetébe, hiszen ő lesz az első fekete űrhajós, aki nemcsak elhagyja az alacsony Föld körüli pályát, hanem eljut a Hold környezetébe is. Glover már 168 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) 2020 novembere és 2021 májusa között, ezzel ő volt az első fekete űrhajós az ISS-en. Emellett ő vezette először a SpaceX Dragon kabinját is. Most a NASA Orion űrhajóját fogja irányítani egy kulcsfontosságú „prox ops” manőver során, amely a jövőbeli küldetések műszaki alapjaihoz szolgáltat értékes adatokat.
Az első nő, akit utolér a Hold árnyéka
Christina Koch lesz az első nő, aki túllépi az alacsony Föld körüli pályát és megközelíti a Holdat. Koch már 328 napig tartózkodott az űrben — ez a leghosszabb megszakítás nélküli női űrtartózkodás. Az ISS-en elsőként vett részt női űrsétán Jessica Meir oldalán. Az Artemis II küldetésben Koch lesz az elsők között, akik elhagyhatják üléseiket, hogy életfenntartó rendszereket állítsanak be a kabinban.
Az első nem amerikai a Holdnál
Jeremy Hansen, a kanadai űrhajós szintén új szintre emeli a nemzetközi űrkutatást: ő az első nem amerikai, aki eljut a Hold közelébe. Hansen eddig még nem járt az űrben, így nála fennáll a veszélye annak, hogy jelentkezik az ún. „űradaptációs szindróma”, amely a kezdő űrhajósok felét érinti. Arra lehet számítani, hogy emiatt a küldetés első szakaszában különös óvatossággal mozog majd.
A legidősebb űrhajós a Hold közeli térségében
Reid Wiseman, a misszió parancsnoka 50 évesen állít fel újabb rekordot: ő lesz a legidősebb ember a Hold közeli térségben. Alan Shepard legendás 47 éves korában sétált a Hold felszínén az Apollo 14 küldetésen, most viszont Wiseman — és akár Hansen és Glover is — idősebb ennél, míg Koch alig valamivel fiatalabb. Emellett a tapasztalat egyre fontosabb szempont a NASA Artemis-programjában.
Soha nem járt ember ilyen messze a Földtől
Az Artemis II szabad visszatérési pályát (free-return trajectory) alkalmaz, vagyis a Holdat megkerülve tér vissza a Földre, hasonlóan az Apollo 13 szerencsétlen küldetéséhez, csak most tervezetten. A négy űrhajós várhatóan 402 000 km távolságba jut el, túlszárnyalva az Apollo 13 rekordját is. Ezt a Hold túlsó oldalán, akár 50 perces rádiócsendben érik majd el. Emellett, mivel a jövőbeli küldetések eltérő pályán haladnak majd, ez a rekord hosszú ideig megdöntetlen maradhat — legalábbis addig, míg emberek el nem jutnak a Marshoz.
Gyorsabb lesz az ember az űrben, mint valaha
Az Artemis II űrhajósai mindenkinél gyorsabban, körülbelül 40 200 km/h-s sebességgel érik el a légkört visszatéréskor, amit korábban csak az Apollo 10 közelített meg — de most ezt is túlszárnyalják. Felmerül az aggodalom, hogy az Orion hőpajzsa bírni fogja-e ezt a terhelést, ám a NASA bizakodik. Ugyanakkor ez még mindig messze elmarad a leggyorsabb eszköztől: a Parker Solar Probe 692 000 km/h-val száguldott a Nap felé.
Elsők minden másban
Az Artemis II misszió további történelmi mérföldköveket is elér: ez lesz az első alkalom, hogy embereket indítanak a gigantikus SLS rakétával, és először utaznak embert szállító Orion űrhajón, valamint irányítják azt. A fedélzeten egy sor, most először kipróbált technológia is helyet kap, például a lézeralapú Orion Artemis II optikai kommunikációs rendszer (Orion Artemis II Optical Communications System), ami a jövő holdi kommunikációjának alapjait fekteti le. És ne felejtsük el: az Apollo-missziók „űrpisilő csövei” után most először igazi WC is utazik a Hold felé.
