Kudarcok és kis sikerek a kezdetekben
Pár évvel később Jobs és Wozniak már helyi techcégeknél dolgoztak. A korai Apple-csapatból sokan emlékeznek vissza Jobs technikusi precizitására: mérnöknek nem volt jó, de forrasztani tökéletesen tudott, ami akkoriban különösen fontos volt. Allen Baum, aki még a középiskolából ismerte Wozniakot, később bejuttatta őt a Hewlett-Packardhoz, ahol a dolgozók akár saját projektekhez is szerezhettek alkatrészeket. Baum évekkel később az Apple-höz is csatlakozott, miután az Apple I és II fejlesztését alkatrészek beszerzésével is segítette.
A Homebrew forradalma és az első Apple
Wozniakot nagyon inspirálta a helyi Homebrew Computer Club szellemisége, ahol minden arról szólt, hogy a számítástechnika forradalmasíthatja a társadalmat és az oktatást, és hogy még a legfurább kocka is értékes lehet. Miután megszületett az első Apple, Wozniak ingyen odaadta a terveit mindenkinek a klubban, szerzői jogi igény nélkül, igazi nyílt forráskódú hozzáállással. A klubtagok közül emiatt többen maguk is építettek Apple-t.
A nagy cégek visszautasítják, beindul a garázscég
Jobs és Wozniak öt alkalommal is megpróbálták eladni az ötletet a Hewlett-Packardnak, Wozniak saját bemutatóival és költségszámításaival. Minden alkalommal visszautasították őket, így végül maguk vágtak bele a vállalkozásba. Allen Baum édesapja pedig áthidaló kölcsönt adott az első 500 számítógéphez szükséges alkatrészekre.
Egyedülálló közösség és örökség
Az Apple első alkalmazottjai emlékeznek, milyen vicces volt látni az alapítók szerződés aláírását: Randy Wigginton például még csak 15 éves volt! Mark Johnson szerint mára az Apple gyakorlatilag teljesen elfoglalta Cupertino városát. Jonathan Rotenberg, a Boston Computer Society alapítója szerint sokan gyűlölik az Apple-t, mert hatalmas céggé nőtte ki magát, de megmaradt benne a mély, erkölcsi cél. Mike Markkula szerint mindig az volt a legfontosabb, hogy az emberek nem pénzért, hanem a világ átalakításáért dolgoztak – emiatt születtek kivételes eredmények.
Az öröm és szenvedély mindennél többet ér
Wozniak ma is úgy gondolja: az élet minden tevékenységében jelen kell lennie az örömnek, még a munkában is. Amikor visszaemlékszik, nem a tőzsdei sikereket vagy a cég óriási növekedését tartja a legfontosabbnak, hanem azt, amikor szerény, kíváncsi emberek valami érdekeset találtak, és azt követték, akár tréfák árán is – mert végső soron ezek számítanak igazán.
