A kozmikus káosz térképe: ritka égitestek a Tejútrendszer szívében

A Tejútrendszerünk központját sűrű por- és gázfelhők, vadul mozgó csillagok és egy óriási fekete lyuk uralják. Most minden korábbinál részletesebb térkép készült erről a vad vidékről: a chilei ALMA teleszkóp segítségével a kutatók feltérképezték az úgynevezett Központi Molekuláris Zónát (Central Molecular Zone, CMZ). Ez a térség csaknem 650 fényévnyi anyagsávot ölel fel a Nyilas irányában, közvetlenül a galaxisunk szupermasszív fekete lyuka körül. Az új térkép példátlan részletessége olyan, mintha egyszerre három teliholdnyi égterületet lefényképeznének – ez az ALMA eddigi legnagyobb képe.

Galaktikus labor: Kaotikus múltba vezet az út

A CMZ tulajdonképpen galaxisunk forró, sűrű és tomboló gázzal teli laboratóriuma, tele összeütköző gázfelhőkkel, hipergyors csillagokkal és olyan rejtélyes objektumokkal, amelyek magyarázatra várnak. Itt található a Tejútrendszer sűrű gázának mintegy nyolcvan százaléka, ráadásul a területet a legnagyobb turbulencia, a legmagasabb hőmérséklet és a legsűrűbb anyagkoncentráció jellemzi. A tudósokat foglalkoztatja, hogyan alakulnak ki és pusztulnak el a csillagok, amikor ennyire szélsőséges körülmények uralkodnak, hiszen ehhez hasonló lehetett az első galaxisok környezete nem sokkal az ősrobbanás után.

ACES: Tudományos hadművelet a galaxis szívében

A világ 70 intézményének 160 kutatója az ACES (ALMA CMZ Exploration Survey) projekt keretében több mint 70 különböző molekulát azonosított ezekben a gáztömörülésekben. A szilícium-monoxid mellett összetettebb szerves vegyületek, például metanol és etanol is felfedezhető. A kutatók példátlan pontossággal vizsgálják, hogyan hatnak a gázfelhő-ütközések során felszabaduló lökéshullámok az anyag kémiai összetételére és mozgására. Mindez segít egy háromdimenziós térkép megalkotásában arról, hogy hol és hogyan születnek, illetve pusztulnak el a csillagok, miközben az anyag áramlik.

Furcsa objektumok a fény határán

A kutatók szeme megakadt néhány titokzatos képződményen is. Ezek közül a legkülönösebb a Milliméteres Ultra-szélessávú Objektum (MUBLO), amely csak milliméteres hullámhosszon látható, más tartományokban láthatatlan. Bár mozgékony gáz tölti ki, és bizonyos tulajdonságaiban emlékeztet a fiatal, aktív csillagokra, mégsem hasonlít egyik eddig ismert objektumra sem. Az ilyen anomáliák megfejtése új kapukat nyithat az ősi univerzum extrém világának megértésében.

Viharban születő csillagok

A CMZ-ben rendkívül nagy tömegű csillagok születnek, amelyek villámgyorsan fejlődnek, majd szupernóva- vagy akár hipernóva-robbanásokban pusztulnak el. Ezek a folyamatok egyben formálják galaxisunk arculatát és történetét. A kutatók várakozásai szerint a következő években az új, részletes térképnek köszönhetően alapjaiban érthetjük meg, milyen szerepet töltöttek be ezek a vad, extrém környezetek a Tejútrendszer – és az univerzum – történetében.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján

Share on Social Media