A levegő mozgásai és a sivatagöv
Az Egyenlítőn a közvetlen napsütés jelentősen felmelegíti a levegőt, ami felfelé áramlik, alacsony nyomású zónák jönnek létre, és a magasba emelkedő meleg, nedves levegőből sűrű esőerdők születnek. Ennek következtében a feláramló meleg levegő a 20. és 30. szélességi fokok között süllyed vissza, és elnyomja a felhőképződést ezen a szubtrópusi sávon – ide esnek a legnagyobb sivatagok, például a Szahara és a Namíb-sivatag.
Keleti szél, hideg áramlatok és a páracsapda
A passzátszelek az Egyenlítő környékén keletről nyugatra fújnak, nedvességük többnyire a kontinensek keleti peremén hullik ki, míg a nyugati oldalak szárazabbak maradnak. A Namíb-sivatagban például a csapadék nagy része a kontinens belső, keleti hegyeiben hull le, a part menti sivatagot megkímélve. A hideg óceáni áramlatok jelentős szerepet játszanak: a part mentén fújó levegő lehűl, és már nem tud sok nedvességet megtartani, ezért nem képződnek magasba törő felhők – helyette sűrű köd üli meg a partot, például a Namíb- vagy az Atacama-partvidéken.
Hegyek árnyékában, szinte csontszárazon
A tenger felől érkező nedves levegő hegyekhez érve lehűl, csapadékát a szél felőli oldalon hullatja ki. A túloldalon, az úgynevezett esőárnyékban a levegő már szinte teljesen kiszárad – így lesz például Seattle-ben évente 96 cm eső, míg tőle keletre, Yakimában alig 20 cm. Az Andok keleti oldalán is kicsapódik a nedvesség, így a chilei Atacama-sivatagban rekord szárazság alakul ki.
Különleges élővilág és sivatagi megoldások
Az óceán menti sivatagok hűvösebbek és stabilabb klímájúak, mint a belső sivatagok. Egzotikus élőviláguk alkalmazkodott a páracseppek kinyeréséhez: a Namíb-sivatagban például egyes bogarak a hátukat a ködbe tartva gyűjtik össze az éltető vizet. Az ilyen megoldásokat már az ember is tanulmányozza, hogy hatékonyabb ködfogó hálókat tervezzen.
Hideg sivatagok titkai
A sarkvidékeken, például az Antarktiszon is hasonló, de jóval hidegebb sivatagok alakultak ki. Itt a fagyos levegő annyira kevés párát tud csak tárolni, hogy szinte nem is esik az eső vagy a hó. Az Antarktiszt körülölelő jeges áramlatok és erős szelek elterelik a csapadékot a kontinens belső területeiről, így ezek a régiók a Föld legszárazabb helyei közé tartoznak.
