Mi az a LOFIC, és miért kell mindenkinek?
A LOFIC a „Lateral Overflow Integration Capacitor” rövidítése, ami magyarul nagyjából „oldalsó túlfolyásos integrációs kondenzátort” jelent – bár ez első hallásra nem sokat mond, a kulcsprobléma lényege gyorsan megérthető. Minden kamerás szenzorban apró „pixelek” vannak, amelyekben egy-egy fotodióda gyűjti be a fényt foton formájában, és feltölt egy benne lévő kondenzátort (más néven „kutat”). A kép elkészültekor minden kútban mérjük a töltés mennyiségét – ez mutatja, hogy az adott pixelbe mennyi fény jutott. Az eredményeket utána felerősíti a kamera szoftvere (ez az ISO-érték függvénye), hogy a világos és sötét részek is jól láthatók legyenek.
Itt jön a legnagyobb gond: ha alacsony az erősítés, a sötét területek egyszerűen elvesznek, ha meg túl magas, akkor a világos részek elmosódnak, kiégnek. Ezért szokott mindenki bosszankodni a teljesen fehér naplementéken vagy az árnyékban rejtőző, felismerhetetlen alakokon. Az eszközök erre általában szoftveres HDR-rel válaszolnak – több képet készítenek különböző beállításokkal, majd ezeket kombinálják a legjobb fényhatás érdekében.
A LOFIC viszont új alapokra helyezi a dolgot: külön „túlfolyó” kondenzátorokat ad minden pixel mellé, mintha egy második, harmadik vödör várná, hogy ha az első megtelik fénnyel, a többi is gyűjthesse tovább. Így a szenzor egyszerre tud különböző erősítést alkalmazni a sötétebb és világosabb részekre; az árnyékoknál magasabb, a kiemeléseknél alacsonyabb erősítést használ, így kevésbé lesznek kiégve a csúcsfények, és nem vesznek el a részletek az árnyékokban sem.
Így változtatja meg a LOFIC a fotózást
Bár elsőre talán bonyolult a működése, a LOFIC igazi célja az, hogy valósághűbben örökítse meg az élőben látott kontrasztot egyetlen kattintással. Ez a képesség kifejezetten fontos az apróbb mobil szenzoroknál, ahol a csúcsfények és a sötét részletek gyakran „elvesznek”. Valószínűsíthető, hogy LOFIC nélkül a telefon szoftveres HDR-rel próbálkozik, ami több kép összekombinálásával éri el a kívánt hatást, viszont ez mozgó témáknál elmosódásokhoz, úgynevezett szellemekhez, illetve mesterséges hatáshoz vezethet.
A piacvezető csúcstelefonok ma már egyre gyakrabban alkalmaznak hardveres megoldásokat is, például duál ISO-t, vagyis kettős erősítésű olvasást, ahol az egyazon kép kétféle erősítéssel készül, majd a kettőből gyúrják össze az optimális eredményt. A LOFIC ebbe tesz újabb szintet azzal, hogy az adott pixel több „vödörben” (kondenzátorban) tárolja a felesleges töltést. Ez simább átmenetet, gazdagabb árnyékokat és élethűbb csúcsfényeket ad – miközben minimálisra csökkenti a képfeldolgozásból eredő zajt vagy mesterséges színhibákat.
Az elérhető dinamikatartományra is óriási hatása van: míg a hagyományos telefonos HDR-szoftverek kb. 60–90 dB körüli értékeket tudnak, addig egy LOFIC-es, nagy méretű szenzor – például az OmniVision 2,54 cm-es OV50X modellje – akár 110 dB körüli értéket is elér. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy naplementénél vagy éjszakai városi fotózásnál a világos égbolt sem ég ki, a mély árnyékokban pedig továbbra is láthatók maradnak a részletek – mindezt egyetlen exponálással, nem utólagos képszerkesztéssel.
A LOFIC az egész képet hardveresen dolgozza fel, így a dinamikusabb képek előnye a videózásban is érvényesül: minden képkockánál természetesebb világos-sötét kontrasztot, élénkebb színeket és részletesebb árnyékokat kapsz, akár kihívást jelentő fényviszonyok között is.
Lefőzhetik az iPhone-t és a Galaxy-t, de azért nem minden arany
Bár a LOFIC nem teljesen új találmány, mobilos körökben csak most kezd terjedni igazán. Jelenleg főleg kínai zászlóshajó modellekben találkozni vele, és valószínűsíthető, hogy az Apple, a Google vagy a Samsung csak jóval később építi be ezt a technológiát a saját csúcskameráiba.
Fontos viszont, hogy a túlfolyós kondenzátorokkal némileg megnő a gyártás bonyolultsága, a költség, sőt kissé a fogyasztás és a melegedés is. Emellett a technológiát inkább a legnagyobb, eleve kiváló mobil szenzorokban alkalmazzák, ezért egyelőre a szelfikamerák és zoommodulok maradnak leginkább kiaknázatlanul. Különösen jó lenne látni, ha majd a kisebb, fényben szegény szenzoroknál is megjelenik a LOFIC.
Ettől függetlenül érdemes odafigyelni a közeljövőben a LOFIC-technikával szerelt kamerás telefonokra – valószínűleg ezek lesznek az első mobilok, amelyek képesek lehetnek megközelíteni a tükör nélküli, profi fényképezőgépek dinamikatartományát, akár állóképeken, akár videón. Ha nem akarod, hogy egy elképesztő naplemente felvétele a következő telefonoddal is csak egy kiégett folt legyen, tartsd nyitva a szemed erre a fejlődésre!
