A függőség gépezete
A felperes ügyvédje, Mark Lanier szerint a világ leggazdagabb vállalatai tudatosan alakítottak ki rendszereket, amelyek a gyerekek agyát célozzák meg, s mindezt nyereségvágyból tették. Az egész ügy arról szól, hogy a gyerekek agyában függőséget váltottak ki, ráadásul több bizonyítékot is felmutatnak: belső céges levelezéseket, dokumentumokat, valamint Mark Zuckerberg, a Meta vezetője és YouTube-vezetők saját szavait is.
Egy 2015-ös e-mail szerint Zuckerberg például azt követelte, hogy az emberek által a Meta-platformokon eltöltött idő legalább 12 százalékkal nőjön. A YouTube esetében Lanier szerint a platform szándékosan célozta meg a fiatalokat, mert így a reklámbevételek is nagyobbak lehettek, mint a YouTube Kids-nél. Mindehhez hozzájárult az is, hogy a YouTube a “digitális bébiszitter” szerepére játszott, kihasználva a szülők elfoglaltságát.
Családi gondok vagy platformfüggőség?
A Meta ügyvédje, Paul Schmidt szerint azonban K.G.M. problémáinak valós okai családi körülményeire vezethetők vissza: elhanyagolás, bántalmazás, verbális és fizikai erőszak árnyékolta be a mindennapjait. Kiemelte, hogy K.G.M. már hároméves kora óta terápiára járt, és saját bevallása szerint is súlyos otthoni gondokkal küzdött. Következésképpen Schmidt úgy véli, hogy nem az Instagram a hibás a fiatal lány lelki nehézségeiért.
Pandora szelencéje nyílik meg
Az események láncolata itt még nem ért véget. Hat hétig tartó, országos jelentőségű per veszi kezdetét, amelyben a közösségi médiafüggőség mellett gyermekhalálesetek mögött húzódó okokat is vizsgálják, és először mondják ki nagy nyilvánosság előtt, mekkora felelőssége lehet a platformokat működtető cégeknek. A tanúk között lesznek szakértők, áldozatok családjai, Zuckerberg, Adam Mosseri (az Instagram vezetője), Neal Mohan (a YouTube vezérigazgatója), illetve korábbi Meta-alkalmazottak is, akik később belső informátorokká váltak.
Nem csupán erkölcsi, hanem anyagi következményei is lehetnek az ítéletnek: ha K.G.M. kártérítést kap, akár több ezer hasonló per is elindulhat, amelyet magánszemélyek, családtagok, állami ügyészek és iskolakerületek kezdeményezhetnek.
Az ügy messzire vezethet
Nemcsak K.G.M. ügye mozgatja meg az amerikai jogrendszert. Huszonkilenc szövetségi állam ügyésze egy másik eljárásban azt követeli, hogy a Meta törölje a 13 év alatti felhasználók fiókjait, semmisítse meg a róluk szerzett adatokat, valamint minden tanulókkal kapcsolatos MI-algoritmusát is törölje.
További állami ügyészek szigorú korlátozásokat, a “végtelen görgetés” és az automatikus lejátszás letiltását, valamint a szépségfilterek kikapcsolását követelik. Bár a Meta az elmúlt években bevezetett néhány biztonsági funkciót, ezt az ügyészek puszta PR-nak tartják, amely alig jelent védelmet az érintett fiatalok számára.
Kihátrálók és a felelősség elhárítása
Az eljárás iránt óriási az érdeklődés: száznál is többen, köztük olyan szülők is figyelik a fejleményeket, akik szerint gyermekük a platformok algoritmusai, értesítései és függőséget okozó funkciói miatt halt meg. A vállalatok eközben állítják, nem felelősek mások tartalmaiért a szövetségi törvények szerint. Az ügyben érintett két másik cég, a Snapchat-tulajdonos Snap és a TikTok már megegyezett K.G.M.-mel, így ők már nincsenek a vádlottak között.
