Az északi úttörők: 4500 év a jég birodalmában

Ahol közösségek vándoroltak

A mai inuitok jól ismerik a szigetcsoportot, elsősorban madárvadászat és tojásgyűjtés színhelyeként. Egy nemzetközi régészcsapat három szigeten közel 300 régészeti lelőhelyet talált, köztük 15 ősi, paleoinuit sátorgyűrűt az Isbjørne-sziget csúcsán. Az egymáshoz közel elhelyezkedő kövek egykori sátrak helyét jelölik, középen tűzrakóhellyel. Egy állatcsont keltezése alapján 4000–4475 évvel ezelőtt jártak itt, vagyis a közösségek rendszeresen visszatértek ide, nemcsak alkalmi vadászportyákat indítottak. Az ilyen nagy sátorgyűrű-koncentráció ritkaság: valószínűleg egész közösségek szelték át a jeges tengert.

Hihetetlen kihívás a tengeren

Kitsissuthoz a szárazföldről legalább 53 kilométeres nyílt vízi utat kellett megtenni, miközben az erős áramlatok, a sűrű köd és a kiszámíthatatlan oldalszelek folyamatosan nehezítették a haladást. A paleoinuitok fából készült, kenuszerű vízi járművekkel hajóztak át, jellemzően a rövid nyári szezonban, és 12 órás folyamatos evezés után érkezhettek meg a szigetre. Mindez kiemeli a korabeli hajóépítési tudásukat és tengeri navigációjuk fejlettségét is.

Élet a sziklák alatt

A sátorgyűrűk közvetlenül a szigetek meredek sziklafalai alatt találhatók, ahol nyáron ezerszámra költ a vastagcsőrű lumma (Uria lomvia). Számtalan madárcsont tanúskodik arról, hogy a paleoinuitok elsősorban ezekre a tengeri madarakra és tojásaikra vadásztak. Egy ekkora sátorgyűrű-szám inkább egy nagyobb közösség jelenlétére utal, mint néhány vadászéra, de a pontos létszámhoz további ásatásokra lenne szükség.

Újragondolt északi történelem

Eddig sok régész úgy vélte, Grönland és Kanada között csupán átjáróként szolgáltak ezek az északi vizek, de Kitsissut környezete inkább az innováció, mint az átutazás színtere. Az itt feltárt leletanyag azt is mutatja, hogy már 4500 éve különleges alkalmazkodóképességgel és hajóépítési tudással rendelkeztek a térség lakói.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján