Tengeri népvándorlás nyomai
Részletesebben kifejtve, a kutatók többsége egyetért abban, hogy legalább 50 000 éve használtak az emberek hajókat, amikor eljutottak Ausztrália területére. Komoly genetikai vizsgálatok támasztják alá, hogy az első ausztrálok 50–65 ezer évvel ezelőtt kerültek kapcsolatba a kontinenssel. Az akkori földrajzi viszonyok mellett ezt csak nyílt tengeri hajózással – vagy legalábbis fejlett vízi közlekedéssel – lehetett elérni. A történések mögött komoly erők munkáltak: ehhez társadalmi szerveződésre és technológiai találékonyságra volt szükség már az őskorban is.
Mediterrán és indonéz meglepetések
A szakemberek figyelmét a Földközi-tenger térsége és Indonézia szigetei is felkeltették. Krétán például olyan paleolit kőeszközökre bukkantak, amelyeket legalább 130 000 évesnek tartanak. A kutatók egy része szerint ezek a leletek is azt bizonyítják, hogy az ősember akkoriban már hajózhatott, hiszen Kréta régóta szigetként létezik, és távol van a szárazföldtől.
Még merészebb elméletek szerint akár a Homo erectus is használhatott hajókat. Indonézia Flores szigetén kőeszközöket találtak, amelyek keletkezését 800 000 évvel ezelőttre datálták. Egy 2010-es kutatás szerint pedig egyes leletek már 1,02 millió évesek is lehetnek. Egy 2023-as tanulmány szerint egy másik szigeten, Sulawesin talált kőeszközök alapján rokonaink legalább 1,04 millió éve érkezhettek oda hajóval.
Véletlen vagy tudatos hajózás?
Az azonban vitatott, hogy ezek az átkelések mennyire voltak szándékosak. Egyes kutatók, például John Cherry arra gyanakodnak, hogy őseink olykor véletlenül sodródtak át szigetekre: árvíz vagy monszun által elszakított, szárazföldi növényzettel borított földdarabon egyszerűen átevickélt egy kisebb közösség. Ezt a folyamatot a Fidzsi-szigetekre sodródott növény- és állatfajok is bizonyítják, amelyek akár 8000 kilométerről is eljuthattak oda.
Mindezzel együtt nehéz megmondani, hogy az ősi hajózások mögött mennyi tudatos tervezés és mennyi véletlen szerencse állt. Sokan azonban kételkednek abban, hogy a Homo erectus rendelkezett volna az ehhez szükséges összetett társadalmi szervezettel és technológiával.
Miért vállalkoztak a vizekre?
A hajózás motivációja valószínűleg leggyakrabban az élelemkeresésből eredt. A vizek ugyanis gazdag táplálékforrást kínáltak. Részletesebben kifejtve, az ember már a sekély folyókban, tavakban is halászhatott, vagy kagylót és más vízi élőlényeket gyűjthetett. A hajó viszont arra is tökéletes volt, hogy nagyobb zsákmányt, vadászott állatok tetemét vagy akár szerszámkészítéshez szükséges kőzeteket szállítsanak vele. Nem utolsósorban pedig az ismeretlen felfedezése, a vándorlás iránti ösztön is hajtotta az emberiséget – ehhez a hajó mindig a legfontosabb kulcs volt.
