Rendkívül összetett eszközkészítés
A vizsgálatok során a kutatók megállapították, hogy a régészek által talált tárgyak egy részét nyelezéssel (hafting), vagyis különálló anyagból, például fából készült nyélhez rögzítették. Ez a technológiai újítás azt jelentette, hogy a kőeszközök már nemcsak puszta kézi használatra készültek, hanem a nyél – például nyárs vagy bot – segítségével sokkal nagyobb erőkifejtést, hatékonyabb munkavégzést tettek lehetővé. Ilyen eset például, amikor ezekkel az eszközökkel fát, nádat vagy más növényi alapanyagokat dolgoztak fel, amire a mikroszkópos kopásnyomok is utalnak.
Vitatott készítők
A leletek alapján nem egyértelmű, hogy melyik emberelőd-fajta hozta létre az eszközöket. A korszakban vélhetően többféle hominin élt a térségben: szóba jöhet a Homo sapiens, a gyenyiszovai ember, a neandervölgyi, de akár a Homo erectus is. A régészek remélik, hogy további ásatások során előkerülhet csontváz vagy DNS-maradvány, ami tisztázhatja ezt a kérdést.
A meglepetések sora itt nem áll meg: a feltárt tárgyak többsége meglepően apró (kevesebb mint 5 cm), ám a készítésük összetett technológiát igényelt, szemben más kortárs leletekkel, ahol inkább nagy és egyszerű pattintással készült eszközök kerülnek elő. Ez azt sugallja, hogy a fejlett eszközkészítési módszerek sokkal korábban megjelentek Kelet-Ázsiában, mint eddig feltételezték.
Újragondolt őstörténet
A Xigou lelőhelyen felfedezett tárgyak 160 és 72 ezer évvel ezelőttről származnak. Akkoriban az itt élők vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak, bár a részletek nem ismertek – emlősök csontjai és egyéb közvetlen bizonyítékok híján nehéz a mindennapi élet pontos rekonstruálása. Az viszont egyértelmű, hogy ezek az emberek kiválóan alkalmazkodtak a helyi viszonyokhoz, és viselkedésük meglepő rugalmasságról tanúskodik.
Az évtizedeken át uralkodó elmélet szerint Kelet-Ázsiában csak egyszerű, hagyományos kőeszközök születtek, szemben Afrika és Nyugat-Európa fejlett kézibalta-kultúráival. Ezt a feltételezést a 40-es években fogalmazták meg, amikor kijelölték az úgynevezett Movius-vonalat, amely a „fejlettebb” és „konzervatívabb” kőeszköz-kultúrák között húzott határt. A friss kínai leletek azonban minden eddiginél látványosabban cáfolják ezt az elavult nézetet.
Az emberi kreativitás bizonyítéka
A szakértők szerint a kelet-ázsiai eszközkészítők nem voltak „kulturális sivatagban”, és a bonyolult – akár veszélyes – eszközök készítéséhez egyszerűen nem volt mindig szükség. Az „egyszerű eszköz = egyszerű ember” gondolata csupán régészeti mítosz. Fontos kiemelni, hogy az eszközök nyelezése jelentős technológiai lépés volt, amely újraírhatja a régió ősemberképét és az ő gondolkodási képességeikről alkotott elképzeléseinket.
