Szabadon vagy ketrecben – az egérélet dilemmája
A vadon élő egerek élénk közösségi életet élnek: ásnak, táplálékot keresnek, menekülnek a ragadozók elől, vagyis folyamatosan alkalmazkodnak környezetükhez. Nemcsak a társas érintkezés, hanem az állandó kihívások is formálják őket. Ezzel szemben a laboratóriumi egerek néhány azonos nemű testvérrel egy szűk ketrecben élnek, ahol viselkedésük és reakcióik előre kiszámíthatók, hiszen az ételt és vizet precízen kimért adagokban kapják. Egy kutató szerint az ilyen körülmények közötti gyógyszertesztelés majdnem annyira természetes, mintha börtöncellákban vizsgálnánk az emberi viselkedést.
Miért nem félnek a füvet taposó egerek?
A kutatók egy „emelt plusz alakú” labirintussal vizsgálták az egerek szorongását, melynek két nyitott és két zárt szárnya van. Az első laboratóriumi teszten a ketrecben tartott egerek veszélyesnek érezték a nyitott részt, és kerülték, így a kutatók ezt a reakciót a szorongás mérésére használják. Ennek ellenére azok az egerek, akik szabad ég alatt, füves-földes kifutón éltek, ugyanannyi időt töltöttek a labirintus nyitott részén második alkalommal is — vagyis nem mutattak félelmet. Még azok a ketrecben nevelt egerek is, akik egy hétre kikerültek a szabadba, kétszer annyi időt töltöttek a nyitott részben, mint azok, akik maradtak a bezárt világban.
Laborban vagy vadonban – nem mindegy
Nemcsak a viselkedésen, hanem az immunválaszon is múlik, hogyan reagálnak az egerek bizonyos gyógyszerekre. Egy immunerősítő szer, a TGN1412 például leukémia ellen hatékonynak bizonyult laboratóriumi egereknél, de az első hat humán önkéntesnél súlyos, életveszélyes immunreakciót váltott ki. Kiderült, hogy a vadon élő egerek immunrendszere egészen másként reagált, mint a ketrecben tartottaké.
Ennek ellenére a tudomány a kényelmesebb, kontrollált környezeteket kedveli, mert így csökkenthetők a kísérletekben a zavaró tényezők. Ez viszont magas árat jelenthet a hibás következtetéseken és a sikertelen gyógyszerteszteken keresztül. Vadon tartott egerekkel végzett kísérletek bevezetése költségesebb, de sokkal megbízhatóbb előrejelzéssel szolgálhat arra, hogy egy-egy gyógyszer valóban alkalmas-e embereken is.
Új irány a kutatásban
A kutatók most már olyan jegyzéket állítanak össze, amelyben összegyűjtik azokat a viselkedési és élettani jellemzőket, amelyek laboratóriumban és szabad környezetben is ugyanúgy jelennek meg, illetve azokat is, amelyek alapvetően eltérnek. Nemcsak a jelenlegi hibákra világítanak rá, hanem azokra a lehetőségekre is, amelyek új lendületet adhatnak az emberi betegségek kutatásának és a megfelelő gyógyszerek fejlesztésének.
