Csillagászati szenzáció: váratlan vascsík a köd szívében
A Gyűrűs-köd, amelyet 1779-ben Charles Messier fedezett fel a Lant csillagképben, épp olyan ragyogó gázburok, amilyenné Napunk is válik majd néhány milliárd év múlva. Most azonban brit kutatók, főként a University College London és a Cardiff University munkatársai, átírják a köd történetét: mélyen a gyűrű közepén, az ismert elliptikus belső tartományban keskeny, elnyúlt vasfelhőt találtak. Ez a korábban ismeretlen vasfelhő egyedülálló látványt nyújt a köd infravörös tartományban készült képein, többek között a James Webb űrteleszkóp felvételein.
Így leplezték le a sötétben rejtőző vastengert
A titokzatos struktúra feltérképezése a WEAVE névre keresztelt, új generációs műszerrel vált lehetővé. Ez a 4,2 méteres William Herschel Teleszkópra szerelt, több száz optikai szálból álló rendszer páratlan részletességgel vizsgálta át az egész Gyűrűs-ködöt. A LIFU elnevezésű mérési mód minden apró pontból spektrumot rögzített, így bárhol könnyedén megállapítható volt a kémiai összetétel. A meglepetések sora itt nem áll meg: az ionizált vasat mutató csík szinte vakítóan világosan tűnt fel az adatok feldolgozása közben.
Milyen eredetű lehet a vasóriás?
A szerkezet eredete teljesen ismeretlen. Elképzelhető, hogy a kihűlő csillag rétegeinek kilökődése hagyta hátra ezt az égitestet, de az sem kizárt, hogy egy bolygó pusztult el a köd megformálódása során, és plazmahídja hagyott maga után koncentrált vasat. A kutatók további kémiai elemek nyomait keresik, hogy eldönthessék, melyik elmélet a helyes. Egyelőre ugyanis fájóan hiányzik a kulcsfontosságú információ, amely tisztázhatná a keletkezéstörténetet.
Mi várható a Gyűrűs-köd kutatásában?
Ezt követően a csapat nagyobb felbontású, kiegészítő megfigyeléseket tervez, hogy feltárja, létezik-e a vas mellett más, azonosítható elem. A WEAVE műszer a következő öt évben nyolc nagy felmérést fog végrehajtani, amelyekben fehér törpéktől távoli galaxisokig vizsgál majd égitesteket. E kutatások akár újabb vasóriásokat is találhatnak más ködök belsejében, ami gyökeresen átírhatja a planetáris ködök keletkezésének elméletét. Az eredmények már most is azt sugallják, hogy a Gyűrűs-ködben felfedezett jelenség korántsem egyedi – számos ionizált köd rejt még felfedezésre váró meglepetést.
