Kettős teher: Süllyedés és tengerszint-emelkedés
Lényeges hangsúlyozni, hogy ezek a deltaövezetek egyidejűleg néznek szembe a tengerszint-emelkedéssel és a felszín süllyedésével. Egy friss tanulmány szerint a felszín süllyedése mára meghaladja a tengerszint-emelkedésből eredő problémákat, és elsődleges hajtóereje azoknak a jelenségeknek, mint az árvizek, a szikesedés és a lakóterületek zsugorodása. A vizsgálat szerint a talajvíz-kitermelés felel leginkább a deltasüllyedésért, de hozzájárulnak az urbanizáció és a folyók hordalék-utánpótlásának csökkenése is.
A veszélyeztetett óriások
A Sentinel-1 műhold képeinek elemzése alapján 2014 és 2023 között vizsgált 40 óriásdelta közül 18-ban az évi talajsüllyedés mértéke meghaladta a 0,4 cm-t, szemben a globális tengerszint-emelkedés hasonló átlagával. A tanulmány szerint szinte valamennyi megfigyelt delta – kivéve a Rio Grande deltáját – egyes helyeken gyorsabban süllyed, mint ahogy a tenger emelkedik. A legsúlyosabb helyzet a Chao Phraya (Thaiföld), a Brantas (Indonézia) és a Sárga-folyó deltájában (Kína) alakult ki, ahol a talaj akár 0,8 cm-rel is süllyed évente – ez kétszerese a tengerszint-emelkedésének.
Az okok: Emberi tevékenység és természetes folyamatok
A deltatájakon 350–500 millió ember él világszerte, tizedük ráadásul úgynevezett megavárosban. Az ilyen területeken a talajra nehezedő építményterhelés, illetve a városok vízigénye csak fokozza a talajsüllyedést, mivel a túlzott vízkivétel tömöríti a talajt. De nem csak a városok játszanak szerepet: az ipari és mezőgazdasági vízhasználat is jelentős. Jelentős tényező az is, hogy a folyók gátak építése és egyéb szabályozása miatt kevesebb hordalékot juttatnak el a torkolatokhoz, így elmarad a természetes feltöltődés – mindez súlyosbítja a talaj süllyedését.
Megoldások és lehetőségek
Bár a legnagyobb problémákat az emberi tevékenység okozza, épp emiatt van esély a beavatkozásra. A tanulmány szerzői szerint a felszín süllyedése sok esetben kezelhető, ha visszafogják a talajvíz-kitermelést, valamint védik és pótolják a vízkészleteket. Emellett árvízvédelmi rendszerek fejlesztésével, hordalék- és vízpótló beavatkozásokkal is csökkenthető a kockázat. Ahol lehet, érdemes korlátozni a túl nagy terhelést jelentő infrastruktúra építését a legsebezhetőbb deltavidékeken. Ha mindezzel párhuzamosan sikerül mérsékelni a klímaváltozást, jelentősen csökkenhet a jövőbeli kockázat.
