Nyomásérzékelők a főszerepben
Sikerült feltárni, hogy a méh képes felismerni a nyomást és a feszülést a szülés során, és ezeket biológiai jellé alakítja. Az anya szervezetében két fehérjéből felépülő ioncsatorna — a PIEZO1 és a PIEZO2 — jelenik meg kulcsfontosságú nyomásérzékelőként. Míg a PIEZO1 a méh simaizomsejtjeiben méri a növekvő nyomást, a PIEZO2 a méhnyakban és a hüvelyben található érzőidegekben dolgozik: aktiválódik, amikor a magzat erősen tágítja ezeket a szöveteket, és így egy reflexes idegi választ indít el, amely tovább erősíti a méh összehúzódásait.
Két rendszer, egy cél
Mindkét érzékelőrendszer együtt biztosítja a pontos időzítést: ha az egyik komponens megsérül, a másik átveheti a feladat egy részét, így a szülés folytatódhat. Állatkísérletekben, amikor mindkét érzékelőt eltávolították, jelentősen gyengült a méh izomereje, a szülés késlekedett, és az összehúzódások sokkal rendezetlenebbé váltak.
Hogyan vezetnek össze a sejteket?
A méh izomsejtjeit apró fehérjecsatornák, ún. connexin-43 kötik össze, ez teszi lehetővé, hogy a sejtek egyszerre húzódjanak össze, ne egymástól függetlenül. Amikor a kutatók mesterségesen blokkolták a PIEZO-csatornákat, jelentősen csökkent a connexin-43 szintje is, az összehúzódások ezáltal kaotikusak és gyengék lettek. Emberi méhszövetmintákban ugyanezeket a mintázatokat figyelték meg, ami magyarázatot ad arra, miért fordulhatnak elő elhúzódó, gyenge vagy rendszertelen szülések.
Mi történik, ha az érzéstelenítés túl jól sikerül?
Ennek ellenére a klinikai gyakorlatban sem ismeretlen jelenséget sikerült megmagyarázni: ha epidurális érzéstelenítés során az orvosok túl erősen blokkolják az érzőidegeket, a szülés jelentősen elhúzódhat. A mostani eredmények rámutatnak, hogy nem csupán az izmok, hanem az érzőidegek visszacsatolása is segíti a megfelelő összehúzódásokat.
Személyre szabottabb szülésindítás és fájdalomcsillapítás jöhet?
Ezek az eredmények új kaput nyitnak a szülési komplikációk megelőzésében. Egy PIEZO1-gátló gyógyszer például a koraszülés megelőzésére lehet alkalmas, miközben az ellenkező irányban, a PIEZO-csatornák stimulálásával akár a leállt méhtevékenységet is helyreállíthatnák. Ezzel párhuzamosan folyik annak vizsgálata is, hogyan dolgozik össze a mechanikai érzékelés a hormonrendszerrel: a progeszteron visszafogja az izomsejtek közötti kommunikációt, így véd a korai összehúzódásoktól; a szülés előtt viszont a PIEZO-vezérelt kalciumjelzés veszi át a karmesteri pálcát.
Miért fáj és mikor húzódik össze?
A kutatók tovább vizsgálják, hogyan lehet a fájdalomjeleket hordozó idegeket elkülöníteni az összehúzódásokat serkentő idegektől, mert elképzelhető, hogy csak egy részük vesz ténylegesen részt a folyamatban. A cél: a jövőben akár úgy kínáljanak fájdalomcsillapítást a szülő nőknek, hogy közben a szülés ütemét és hatékonyságát ne fékezzék le.
A test fizikai erőérzékelése így nem csupán tapintás vagy egyensúlyérzékelés: szó szerint életet adhat. Az anyaméh egyszerre izom és metronóm, amely a saját ritmusára, speciális szenzorok irányításával indítja be és vezeti le az élet talán legfontosabb pillanatát.
