Mindenhol ott vannak: a nurdle-ök terjedése
A nurdle-ök valójában minden műanyagtermék alapjai, de könnyen kicsúszhatnak az irányítás alól: gyártásuk és szállításuk során könnyen vízbe kerülnek, ahol továbbsodródnak – nemcsak a vadvilágra veszélyesek, hanem az emberek számára is komoly egészségügyi kockázatot rejtenek. Ezek a kis gömbök szó szerint magukba szívják a méreganyagokat, és ahogy a táplálékláncban haladnak, egyre több mérget juttatnak el végül hozzánk is.
Évente közel 446 ezer tonna ilyen műanyagpellet jut az óceánokba világszerte. Texas partvidékén a helyi halászok, helyiek és vállalkozók egyaránt aggódnak — ezek a számos ipari üzem közelében óriási mennyiségben jelennek meg, veszélyeztetve a megélhetést és a közösségek életét is.
Nemcsak baloldali ügy: megmozdult egész Texas
Bár elsőre Kaliforniához hasonló államok tűnnek az ilyen környezetvédelmi ügyek éllovasainak, a történet itt éles fordulatot vett: Texasban is egyre többen szólalnak fel. Nemcsak környezetvédők, hanem halászok, üzletemberek, helyi politikusok és civilek összefogva kérik a szigorúbb szabályozást. Erin Zwiener, az austini képviselő, már több törvényjavaslatot is benyújtott a nurdle-ök szabályozására, és újra próbálkozik, amikor 2027-ben összeül a helyi törvényhozás.
Még a műanyagiparban is sokan érzik, hogy változásra van szükség. Már 1991-ben elindult a „Tiszta seprés művelet” (Operation Clean Sweep) önkéntes program, amely azt ígéri, kevesebb pellet jut majd a természetbe. Azonban a kritikusok szerint ennek nincs valódi ellenőrzése, és nincsenek következmények azokkal szemben, akik megszegik a szabályokat.
Perek és rekordösszegek: amikor elfogy a türelem
Diane Wilson már elérte, hogy 2019-ben soha nem látott, 18,5 milliárd forintos (50 millió dolláros) büntetést szabjanak ki a Formosa Plasticsra, amely engedély nélkül, hatalmas mennyiségű nurdle-t és egyéb szennyező anyagot engedett ki a texasi Lavaca-öbölbe. Ez minden idők legnagyobb polgári peres, a Tiszta vízről szóló törvény (Clean Water Act) alapján kiszabott büntetése volt; az összegből a szennyezett vizek helyreállítását finanszírozzák.
Wilson újabb nagy dobással állt elő: 2026-ban keresetet nyújtott be a Dow Chemical ellen, mivel szerinte a cég szintén illegálisan enged ki műanyagokat a Seadrift melletti üzeméből.
A mikroműanyagok veszélye: több mint nurdle
A nurdle-ök a mikroműanyagok családjába tartoznak, de nem minden mikroműanyag ilyen szemcse. Ilyenek például a fogkrémekből ismert mikrogyöngyök vagy elhasadt csomagolások töredékei. Ezek közül néhány annyira apró, hogy csak mikroszkóppal látható. Ma már vezetékes vízben, palackozott vízben, folyóinkban, sőt még a Nagy-tavakban is találtak mikroműanyagokat. Egyes kutatások szerint minden felnőtt hetente egy bankkártyányi mikroműanyagot eszik meg, amelyek állatkísérletek és sejtvizsgálatok alapján akár daganatokat, szívrohamot és szaporodási problémákat is okozhatnak.
Nemcsak a láthatatlan részecskék veszélyesek: a nurdle-ök nagyobbak, és így könnyebb összeszedni őket. Önkéntesek nemrég 11 nap alatt, 14 ország több mint 200 helyszínén közel 50 ezer szemcsét szedtek össze. Texas partjain volt a legrosszabb a helyzet, több mint 23 ezer pelletet találtak, de Kaliforniában, Michiganben, Dél-Karolinában és Ohióban is ugyanez a tendencia figyelhető meg.
Gazdasági katasztrófa fenyeget: mindent beborítanak a granulátumok
Texasban legalább 36 műanyaggyár működik, de jelenleg nincs elég szigorú szabályozás. Zwiener javaslata szerint a nurdle-öket ipari hulladékként kellene kezelni, ami szigorúbb nyilvántartási és környezetvédelmi szabályokat vonna maga után. Jelenleg az iparág önkéntes alapon próbálja elhárítani a károkat, ám a tapasztalatok szerint ez messze nem elég.
Nemcsak környezetvédők, hanem az állam gazdasági motorjának számító halászok, kagylótenyésztők és turisztikai cégek is leveleket írtak a kormányzóhoz, arra kérve, támogassa a szigorúbb előírásokat — hiszen a texasi szabadidős gazdaság 300 ezer ember megélhetését, 5 ezer milliárd forintnyi (14 milliárd dolláros) éves bevételt és 8,9 ezer milliárd forint (31 milliárd dolláros) összértéket teremt.
Galvestonban is súlyos a helyzet, ahol évente 8 millió turista fordul meg. A helyi civilek rendszeres parttisztítást végeznek: öt év alatt több mint 17 ezer pelletet gyűjtöttek össze. A Bryan Múzeum alapítója, J.P. Bryan olajmágnás is nyilvánosan megszólalt, azt hangsúlyozva: az egész államnak, amely gazdasági növekedését és természeti kincseit is fontosnak tartja, kötelessége lépni. Nemcsak a környezet, hanem a helyiek megélhetése is veszélyben van – ideje, hogy a cégek vagy a kormány megoldja a problémát.
