
Páramentesítő hideg időben: a rejtett veszélyek
A modern otthonok jól szigeteltek, ami csökkenti a fűtésszámlát és védi a környezetet, ugyanakkor a meleg szobák és a kinti hideg közötti hőmérséklet-különbség miatt könnyen lecsapódik a pára, főleg rosszul szellőztetett helyiségekben. Ugyanakkor, ha spórolásból csak néha fűtesz, a nedvesség még könnyebben megjelenik az ablakokon vagy a falakon. Ráadásul a mindennapi tevékenységekkel – főzés, zuhanyzás, ruhaszárítás – folyamatosan újabb nedvességet juttatsz a levegőbe, ami bent reked a légmentesen záródó terekben. Következésképpen a penész és dohosodás könnyen kialakulhat, még a legtakarékosabb és leghatékonyabb otthonban is.
Páramentesítő a meleg, párás klímákban
Magas páratartalmú országokban – például Délkelet-Ázsiában, a Karib-térségben vagy az Amerikai Egyesült Államok déli részén – a levegő szinte folyamatosan nyirkos. Ilyenkor az otthoni klímaberendezés önmagában nem képes minden nedvességet eltüntetni, így fülledten meleg és nyirkos lesz a levegő, és még a légkondi is kevésbé hatékonyan működik. A magas páratartalom miatt a penész is nagyon gyorsan elszaporodik a zárt, szellőzetlen helyiségekben.
Így működik a páramentesítő
A páramentesítő készülékek a levegőből vonják el a felesleges nedvességet. Hideg éghajlaton a mindennapi tevékenységek által termelt pára ellen harcolnak, megelőzve a lecsapódást és a penészt. Meleg, párás helyeken a kültéri levegő túlzott nedvességét csökkentik, a légkondicionálóval együttműködve – így az energiatakarékosabban és hatékonyabban hűt. Ennek köszönhetően a szoba szárazabbá, egészségesebbé és kényelmesebbé válik.
A legtöbb páramentesítő hűtőberendezéshez hasonló elven működik: egy ventilátor a páradús levegőt hideg felületekre vezeti, ahol a nedvesség kicsapódik, majd egy tartályba kerül. Ezután a megszűrt, immár száraz levegőt visszajuttatja a helyiségbe, nagyjából szobahőmérsékleten. A keletkező vizet vagy kézzel kell kijönteni a tartályból, vagy egy cső vezeti el folyamatosan.
Mikor érdemes deszikkáns páramentesítőben gondolkodni?
A kompresszoros vagy hűtős páramentesítők mellett létezik a deszikkáns, azaz szárítóanyagos változat is. Ezek nedvszívó anyagot – például szilikagélt – használnak, amely egyszerűen magába szívja a levegő víztartalmát. Ezek a modellek halkabbak, és jól működnek hűvösebb terekben (például pincék, garázsok), míg a kompresszorosak jellemzően energiatakarékosabbak a melegebb helyeken. Mindenki találhat az igényeinek megfelelőt, így a párától és a penésztől könnyedén megszabadulhat.
