
Az MI gyors elterjedése új kihívásokat hoz
Piaci előrejelzések szerint 2026 végére már az üzleti alkalmazások 40 százaléka – a tavalyi 5 százalékhoz képest – MI-ügynököket fog használni. Ez a tempó hatalmas könnyebbséget jelenthet, például amikor automatizált naplóellenőrzésekről vagy fenyegetések gyors elhárításáról van szó. Ugyanekkor ezek az autonóm rendszerek képesek stratégiaibb, átfogóbb védelmi stratégiák tervezésében is részt venni, ami eddig jelentős emberi beavatkozást igényelt.
A Palo Alto Networks saját biztonsági központjában például már működik egy MI-alapú program, amely a nyilvános fenyegetéseket összeveti a vállalat belső adatbázisával, majd elemzi, mely veszélyek a legvalószínűbbek. Így már hónapokra, akár egész évre előre tervezhetők a kiemelt biztonsági lépések.
Az MI-ügynökök új belső ellenségként jelennek meg
Az események láncolata itt még nem ért véget: miközben az MI-ügynökök egyre komplexebb feladatokat látnak el, hozzáférésük is érzékenyebb rendszerekre terjed ki. Az egyik fő kockázat az úgynevezett „szuperfelhasználó-probléma”, amikor egy MI-ügynök túlzott jogosítványokat kap, így a hagyományos felügyelet kikerülésével férhet hozzá érzékeny adatokhoz vagy alkalmazásokhoz. Valószínűsíthető, hogy emiatt az MI-ügynökök jogosultságait éppúgy minimalizálni kell, mint az emberi felhasználókét.
Egy másik, egyelőre csak előrevetített veszélyforrás, ha a cégvezetők feladatait MI-ügynökökre bízzák – például szerződések vagy pénzügyi tranzakciók jóváhagyását. Így könnyen előfordulhat, hogy rosszindulatú beavatkozás esetén egy MI-ügynök a vezető tudta nélkül hajt végre káros pénzmozgásokat vagy adatszivárogtatást.
Az MI-támadások új hulláma érkezhet
Az MI-rendszerek egyik legsúlyosabb sebezhetősége az úgynevezett „prompt injection” – azaz az MI megtévesztése egyetlen gondosan megfogalmazott utasítással, vagy ha egy támadó hibás eszközkezelést használ ki. Ilyenkor a támadónak egy autonóm „belső ember” kerül a kezébe, aki csendben biztonsági mentéseket törölhet, vagy akár komplett ügyféladatbázist szivárogtathat ki. A kutatók már idén többször bizonyították, hogy az ilyen típusú támadásokra nincs egyszerű védekezés, és valószínűsíthető, hogy a helyzet rövid távon csak rosszabb lesz.
Az MI-fejlesztés és -telepítés tempója jelenleg jóval megelőzi a biztonsági fejlesztéseket – egyre gyorsabban jelennek meg a technológiák, mint ahogy kialakulhatnának a megfelelő védelmi protokollok.
A támadók is MI-t használnak előnyszerzéshez
2025-ben a Palo Alto Networks tapasztalatai szerint a támadók kétféleképpen élnek vissza az MI nyújtotta lehetőségekkel: egyrészt hagyományos támadásokat gyorsítanak fel és tesznek automatizálttá, másrészt az MI-rendszerek manipulálásán alapuló teljesen új támadási formákat dolgoznak ki. Már nem is arra törekszenek, hogy jogosultságokat emeljenek egy rendszerben, hanem közvetlenül az MI-modellekhez férnek hozzá, és azokon keresztül szereznek adatokat.
Egy ismert példában kínai kiberspionok a Claude Kód (Claude Code) MI-eszközt használták hírszerző adatok automatizált begyűjtéséhez. Esetenként sikerrel jártak, ami azt mutatja, hogy az MI-ügynökök támadhatósága már ma is valós probléma.
Hogyan védekezhetsz a jövő MI-belső emberei ellen?
Az MI-robbanás hasonló sorsot hozhat, mint két évtizede a felhőalapú szolgáltatások elterjedése: a legnagyobb adatszivárgások nem a technológia, hanem a rosszul konfigurált, gyengén védett rendszerek miatt következnek be. A legfontosabb szabály: az MI-alapú ügynököket mindig a feladathoz minimálisan szükséges jogosultságokkal kell ellátni, és folyamatosan felügyelni, hogy gyorsan észlelhető legyen, ha egy ügynök „önállósítja magát”. Az eseménylánc vége még nem látszik – a digitális vállalatbiztonság új korszakba lép.
